A Franklin Templeton Investment Fund – amely az ország legnagyobb hitelezőjének számító, a magyar állampapírok tizedét birtokló alapkezelő egyik Luxemburgban bejegyzett cége – vitatja, hogy a magyar állam jogszerűen követelt tőle még 2004-ben és 2005-ben osztalékadót – írja az Origo.

Az alapkezelő akkoriban magyar részvényekbe is fektetett, a papírok nyereséget termeltek, a magyar állam a profit után azonban 20 százalékos osztalékadót kért a Templeton-cégtől.

Az akkori szabályok szerint ha egy külföldi bejegyzésű cég fektetett be egy magyar cég részvényeibe, az osztalékként felvett nyereség után osztalékadót kellett fizetnie, kivéve akkor, ha a befektetését legalább két évig tartotta, illetve legalább 20 százalékos tulajdonosa volt a magyar cégnek. A nagy alapkezelők azonban rövidebb határidőkkel dolgoztak a befektetési tevékenységük során, azaz gyakran nem tartották tulajdonukban a papírokat két évig.

Az ügy tavasszal az Európai Bíróság elé került – tette hozzá az Origo. A Templeton szerint a 2004-2005-ös magyar adószabály ugyanis ütközött az uniós joggal, diszkriminatív volt, a külföldi cégeket hátrányosan érintette és sértette a szabad tőkeáramlás alapelvét.

Az Origo szerint az Európai Bíróság ítéletein felbuzdulva több külföldi bejegyzésű, de pénzét Magyarországon fialtató vállalkozás is úgy határozott – a Templetonhoz hasonlóan –, visszakéri a magyar államtól a 2004-2005-ös működésével kapcsolatban levont osztalékadót.

A magyar bíróságok többségében a vállalkozásoknak adtak igazat, azonban az adóhivatal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, így az ügy a Kúriára került. A Kúria azonban nem döntött, inkább az Európai Bírósághoz fordult, holott az ügyek megítélése az Európai Bíróság korábbi döntései alapján egyértelmű. A Templeton-ügy is így köthetett ki Luxemburgban.

A Templeton-perben születhet meg először az Európai Bíróság ítélete. Még nem volt tárgyalás, a szakértők ebből is kiindulva azt gyanítják, idén még nem valószínű a döntés – tette hozzá a portál. Az Európai Bíróság korábbi gyakorlata alapján valószínűsíthető, hogy kamattal növelten jár vissza a levont adó, ami hat-hét évre visszanyúló ügyeknél akár a befizetett adót is meghaladhatja.

Az Origo a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) nem kapott választ arra a kérdésre, hogy a tárca kíván-e peren kívül megegyezni a Templeton-céggel, illetve számíthat-e kedvezőbb bánásmódra az alapkezelő, tekintettel arra, hogy az ország legnagyobb hitelezőjének számító csoport része.