Nincs megoldás az EU-IMF-megállapodás nélkül - mondta Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere az 50. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben. A közgazdász szerint a megállapodás szükséges, de nem elegendő feltétele a problémáink megoldásához, és figyelmezetetett: az idő múlásával rengeteg pénzt veszítünk. Azok a követelmények viszont, amiket az IMF megfogalmaz, megfelelnek a gazdasági fejlődés követelményeinek.

Az eredeti program szerint a szakember kemény kritikájára Varga Mihály IMF-tárgyalásokkal megbízott miniszter válaszolt volna, de a vándorgyűlés előtt lemondta a szereplést, így  a kormányzati álláspont kimaradt. Chikán Attila szerint egy gazdaságpolitikai fordultra lenne szükség. Versenyképességünk nem biztató, nem tudunk pozitívat mondani sem a jelenlegi helyzetre, sem a következményekre vonatkozóan – mondta.

A kormány nem éri el céljait

A közgazdász szerint a kormány nem lesz képes elérni a saját céljait sem, mert nem reálisak azok a gazdaságpolitikai célok, amiket kitűzött. Chikán Attila szerint a kormányzat akkor sikeres, ha megvalósul a kormányzati ideológia gyakorlatba ültetése az újraválasztás bebiztosítása mellett. Ez lenne a mindenkori kormány célja is a szakember szerint. A kormány ideológiáját lehet szeretni vagy nem szeretni, de annyi biztos, hogy van neki – mondta. Egy gazdaságpolitika társadalmi sikere az lenne, ha a kormány strukturális reformokat hajtana végre, és finanszírozható hatékonyságjavítás történne a politikai kritériumok teljesülése mellett. A gazdaság a politikai és társadalmi célok eszköze lehetne, de csak akkor, ha egészséges állapotban lenne. Enélkül semmilyen társadalmi és politikai célt nem lehet elérni – hangssúlyozta Chikán Attila.

Globális versenyképességünk hatalmasat zuhant az elmúlt évtizedben. Chikán Attila szerint félő, hogy hozzá fogunk szokni egy lassú növekedéshez és egy nem megfelelő gazdaságpolitikához, és már ezeket is sikerként fogjuk magyarázni. Idén a World Economic Forum versenyképességi rangsora szerint 60. helyen vagyunk, míg 2001-ben 29. helyen álltunk 144 ország között.

Magyarország másik kategóriába került: a legerősebb közép-kelet-európai országok közül a gyengébbek közé, Románia és Bulgária szintjére. Vagyis a volt szocialista országok között a vezető csoportból az üldöző bolyba kerültünk, bár az üldöző boly kicsit erős, ez ugyanis felzárkózást feltételezne – mondta a közgazdász. Fontos mutatóink viszont nem kerültek közelebb a mértékadó fejlett országokhoz. Az intézményi struktúránk, a munkaerőpiacunk és a pénzpiacunk mutatója még a 60. helynél is rosszabb, valahol a 80. környékén van. Az intézményeink megítélése nagyon rossz, a pénzügyi rendszerünkben pedig ott a legrosszabbak a mutatóink, ahol arról van szó, mennyire lehet pénzhez jutni Magyarországon.