Orbánék átverték Tarlóst a közműadóval
Legjobb esetben is talán csak a tizedét lehetne finanszírozni a közműadóból annak az összegnek, amiből a BKV költségvetése jövőre kiegyensúlyozható lenne. Bár eredetileg erre szolgált volna a főváros szerint a közműadó, elképzelhető, hogy a kormány csak lenyúlta az ötletet annak érdekében, hogy az EU által jelzett finanszírozási feszültséget az önkormányzati szektoron belül némileg kezelje. Az építményadó ugyanis a kerületeknek jár: a hatályos szabályok szerint még a fővárosi tulajdonban lévő közműcégek közműadóját is ők kaparintanák meg.
Bár a főváros idén márciusban a közműadó tervét alapvetően a közösségi közlekedés finanszírozásának egyik pilléreként dobta be a köztudatba, de abból a pénzből, amennyi a kormány által megadott paraméterek alapján befolyhat, legfeljebb kiegészítő támogatásra futja. Számításaink szerint aligha jöhet be ebből 6-7 milliárd forintnál több. És akkor még törvénymódosítás is kellene, hogy a bevétel ne a kerületeknél, hanem a fővárosnál landoljon.
Lenyúlt ötlet
Matolcsy György a múlt kedden jelentette be, hogy a túlzottdeficit-eljárás keretében kiadott uniós ajánlást csak úgy tudja az ország teljesíteni, ha pótlólagos intézkedéseket vállal – ezek közé tartozik a közműadó kivetése is. Csütörtökön aztán a Brüsszelnek küldött EDP-jelentésből kiderült az is, hogy a közműadó az építményadónak lesz egy új válfaja, vagyis a kormány a meghirdetett 30 milliárd forinttal a vélhetően a több feladatot ellátó önkormányzatok bevételét szeretné gyarapítani, amennyiben persze ennyivel (vagy többel) nem csökkenti más csatornákon a központi támogatást.
Mivel a fővárosi önkormányzat a helyi adók közül alapvetően csak a helyi iparűzési adó kivetésére jogosult, az építmény-, telek- és idegenforgalmi adót, valamint a magánszemélyek kommunális adóját viszont a kerületek vethetik ki, ezért könnyen lehet: a közműadó-bevételről a főváros lecsúszik. Ez azt jelentené, hogy a nyakán lévő nagy pénztemetők közül a legnagyobb, a BKV finanszírozásához nem érkezik pótlólagos forrás. Azt persze nem lehet kizárni, hogy törvénymódosítással közben szabályozzák azt is, hogy a kerületeknek a közműadó-bevétel valahány százalékát át kell engednie a fővárosnak.
A hvg.hu mindenesetre eljátszott gondolattal, hogy ha a közműadó-bevétel a fővárosnál maradna, mire lenne elég. A rendelkezés úgy fogalmaz, hogy méterenként 100 forint adó vethető ki a helyi építményadó kiegészítéseként a villany-, gáz-, víz-, csatorna-, távközlési (telefon, kábeltévé, internet) vezetékek (nyomvonala) után. Az adót ezek tulajdonosainak kell megfizetnie. Miután a helyhatóságoknak 30 milliárdot lehetne a kormány szándékai szerint összesen beszedni, a maximális díjjal számolva 300 ezer km nyomvonal bevonása szükséges a rendszerbe. Megnéztük, ebből mennyi van meg Budapesten, és ez alapján a főváros mekkora bevétellel számolhat. Mint ahogy ez a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteki közleményéből kiderül, a tárca az új helyi adót nem átmenetinek, hanem hosszú távra szánja. Orbán pénteki brüsszeli szerepléséből pedig az derült ki, ha az Európai Bizottság a növekedési kilátások romlása miatt további megszorításokat vár, akkor annak a forrása többek között az lehet, hogy a közműadó kulcsát is emelik. Mi egyelőre mégis 100 forinttal számoltunk méterenként.
Gáz, víz, csatorna
A Főgáz éves jelentése szerint a cégnek Budapesten 5848 kilométer gázcsöve van a földben. Ezt a tervezett közműadó plafonértékével felszorozva, egy közel 600 millió forintos pakkot kapunk. Mindez talán nem tűnik elviselhetetlenül soknak egy olyan cégnél, ahol közel 750 ezer fogyasztót látnak el, és ahol a tavalyi nettó bevétel 250 milliárd forint közelében volt. (Igaz, a cég kiadása 224 milliárd forint volt.) A 600 millió értékét érdemes úgy nézni, hogy a cég tavaly 4 milliárdból fejlesztett, és ebből alig több mint tíz kilométer teljesen új és 43 kilométer felújított gázvezetékre futotta.
A helyzetet bonyolítja, hogy egy EU-s direktíva értelmében a gázvezeték-infrastruktúra a szolgáltatóról le van választva. A gázszámlán is látszik, hogy külön fizetünk a gáz áráért és a szállítási költségért. Ez utóbbinak a marzsa is maximálva van: kérdés, hogy ha a Főgáz Földgázelosztási Kft.-nek kell megfizetnie a közműdíjat (a vezetékek hozzá tartoznak), akkor a bevételéből képes lesz-e rá, vagy ami valószínűbb: a költséget továbbhárítja a fogyasztókra.
Hasonló nagyságrendű befizetővé válhat a Fővárosi Csatornázási Művek, mivel a hálózatának a hossza meghaladja az 5400 kilométert. Ez alapján évente legfeljebb 540 millió forint terhet jelenthet a közműadó a csatornázási műveknek. A 33 milliárd forintos nettó árbevételt teljesítő cégnél az adózás és az osztalék-kifizetési kötelezettség után 1,1 milliárd forint mérleg szerinti nyereség volt tavaly. Vagyis a közműadó ennek több mint a felét vinné el.
Ugyancsak ebbe a "súlycsoportba" tartozna a Fővárosi Vízművek, mely 6900 km vízvezetékrendszerén Budapesten kívül még nyolc települést ellát. Az éves bevétel tavaly ugyan majdnem elérte a 27,5 milliárd forintot, de miután a főváros a cégből akarta kitermelni a francia tulajdonos kivásárlási árának egy részét, a közműadó a Vízművek legendás profittermelő-képességét is egy időre a padlóra küldheti. Mindenesetre a megadott paraméterek mellett a Vízművek 690 millió forintot fizetne bele a kalapba.
A helyi távhőszolgáltató, a Főtáv a megkeresésünkre közölte, hogy 580 km vezetékhálózaton szolgáltat, köztük van 22 km föl feletti, és 21 km üzemen kívüli vezeték. (Ez nagyjából 58 millió adófizetési kötelezettséget jelenthet összesen.)
Kábelméterek mocsara
Az Elmű, mely az áramszolgáltatást egész Pest megyében egyetlen egységként kezeli, nagyjából 45 ezer km vezetékhosszon szolgáltat. Ennek fele található a főváros közigazgatási területén. A 100 forint/méter közműadó így az Elmű esetében Budapesten 2,25 milliárd forint új adóterhet jelentene.
A telekommunikációs szektor adóhatály alá vont cégei közül a Magyar Telekom lehet a legnagyobb adófizető. Még márciusban a megkeresésünkre azt mondták, hogy a fővárosi utak 90 százaléka alatt fut legalább egy közműalagútjuk, de a bennük lefektetett összvezetékhosszról semmiféle konkrét adatuk nincs. A légkábeleik hosszáról szintén nincs.
Ha csak a kábelalagutak után kellene fizetniük, akkor ezek hossza nagyjából összevethető a főváros közúthálózat hosszával, ami 4315 km. Vagyis a cégnek 431,5 millió forint közműadót legalább be kellene majd fizetnie. De ez az összeg a végrehajtási rendelettől függően lehet a két-háromszorosa is. A telekomszektor befizetőjének számít még a főként kkv-ügyfeleket kiszolgáló Invitel, valamint a két nagy lakossági kábeltévés cég, a UPC és a Digi. Csak hogy az arányokat érzékeltessük: a UPC mintegy 800 km vezetéken szolgáltat Budapesten, ami számszerűsítve 80 millió forint adóterhet jelentene. (A Telenor és a Vodafone eleve alig használ vezetékhálózatot és zömében azt is csak bérli - jellemzően a Magyar Telekomtól, az MVM-től vagy a UPC-től.)
Emellett van még pár, kisebb kábeltévés szolgáltató, de ezekkel együtt is, ahogyan az csütörtökön az Indexnek beszélő szakemberek számolták, a távközlésből egymilliárd forint körüli lehet legfeljebb a közműadó-bevétel.
Megválaszolatlan kérdések
A közműadó definiálásával kapcsolatban még nagyon sok a kérdőjel. Nem világos, hogy a különböző, méterre adózatott infrastruktúrák adatait pontosan ki és hogyan ellenőrizné, és az sem, hogy a csatorna és a telefonkábel méterét lehet-e egyformán, pusztán a hossz alapján egyenadóztatni. Valamennyinek eltérő a beruházási költsége, a megtérülése, az amortizációs ideje, ahogy a vezetékeket tulajdonló társaságoknak is eltérő a profittermelő-képességük.
A főváros esetében tisztázásra vár, hogy ez az adónem elsősorban a fővárosi kerületeknek, vagy ténylegesen a fővárosi önkormányzatnak a bevételi forrása lehet. Az biztos, hogy a vezetékek nem állnak meg a közigazgatási határoknál, és hogy bizonyos esetekben a szolgáltatók sem tudják lehatárolni, hogy mekkora nyomvonal esik az egyes kerületekre. Másrészt a források szétszabdalása még kevésbé oldaná meg a főváros egyetemes gondjait.
Budapestnek ez is aprópénz
Mint azt többen is elmondták a hvg.hu-nak, az eredeti elképzeléssel összhangban a közműadó-bevételeket Budapesten a közösségi közlekedés forráshiányos büdzséjébe önthetik majd, amennyiben a bevételek végül valóban a fővárosi önkormányzatnál landolnak. Az biztos, hogy a jelenleg évi 140 milliárd forintos tömegközlekedési számlának legfeljebb a kétharmadára van meg a fedezet. Némi matekozás után kiszámolható, hogy a 2013-as büdzséből nagyságrendileg 50 milliárd forint bevétel hiányzik (51 milliárd forinttal kalkulálható a jegybevétel, amihez 16 milliárd állami kompenzáció jár a diák és nyugdíjas bérletek után, és a fennmaradó 73-ból 23 milliárdot a kormány az szja-kedvezménnyel még visszacsatornáz a fővárosi kasszába).
De ha a szóba jöhető befizetéseket összeadjuk, ezen a csatornán a hiányzó ötvenmilliárdnak talán a tizede, 5-6 milliárd folyhat be. Ebből pedig nem orvosolható a BKV, illetve a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásai problémája. Ehelyett sokkal inkább elképzelhető, hogy az EU nemcsak a központi államháztartás egyensúly-helyzetét vizsgálta, hanem rámutatott az önkormányzati szektor vagy az elkülönített alapok finanszírozási problémáira is. Ez esetben a 30 milliárd csak egy olyan elméleti puffer, amit az NGM az önkormányzatoknak megnyitott - de a realizálásához szükség van arra is, hogy helyben döntsenek a kivetésükről. De még hiányoznak azok a részletszabályok is, melyek rögzítik, hogy ezt milyen esetben tehetik meg. És ha az építményadóról szóló jogszabályt nem írják át, akkor a bevétel is marad a kerületeknél.
Ami a BKV-t illeti: az EU felé is vállalt dugódíj bevezetése nélkül, amely méretét tekintve elégséges lenne, a közösségi közlekedés finanszírozása aligha megoldható fenntartható módon.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
