Mintegy 40 milliárd forintba kerül majd a pénztárgépek cseréje Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese szerint. Ez még akkor sem kis tétel, ha az összes vállalkozásra szétterítenék. Ráadásul a csere csak egy szűkebb vállalkozói csoportot érint, hiszen az eddigi becslések és a kormányzati bejelentések arról szóltak, hogy az országban mintegy 400 ezer pénztárgép van, amelyet 2013. április 1-jéig be kell majd kötni az adóhatósághoz. Így a pénztárgépek tulajdonosai csak vakarhatják a fejüket, mint Márkus László a legendás jelenetben az új fotelje előtt, hogy mi kerül egy pénztárgépen 100 ezer forintba?

Egy 100 ezer forintos gép már prémium kategória, a pénztárgéppiacon nagyjából ez a plafon. Persze a rendszer felállásának teljes költségébe beszámíthatjuk, hogy a NAV elnökhelyettese szerint 5 milliárd forintba kerül majd az adóhatóság ellenőrző rendszerének kiépítése. Így egy pénztárgépre már csak 87 500 forint jut, de még ez is sok, hiszen a forgalmazóknál 60 ezer forintért is könnyen meg lehetne venni egy elektronikus adattovábbításra alkalmas pénztárgépet.

Mi kerül ebben 40 milliárdba?

Mint ismert, Matolcsy György október elején fedezte fel a lehetőséget a pénztárgépek NAV-hoz való bekötésében. A miniszter elképzelése szerint ezzel visszaszorítható az adóelkerülés, és 95 milliárd forintos többletbevételhez jut a költségvetés 2013-ban. A 40 milliárdos egyszeri kiadást is figyelembe véve azonban 2013-ban már messze nem ilyen szép az eredmény nemzetgazdasági szinten.

A pénztárgépek bekötésének 40 milliárdos költsége abból a szempontból is nagy összeg, hogy valószínűleg nincs is ennyi pénztárgép, amit be lehetne kötni. A forgalmazók becslése szerint ugyanis csak az úgynevezett pénzátvételi helyekből van 400 ezer (egyes helyeken szolgáltatást nyújtanak vagy terméket értékesítenek, de nem mindenütt kötelező a nyugtaadás), nyugtaadásra köteles pénztárgépből viszont csak 250 ezer van.

Ebből sem kellene azonban mindegyiket lecserélni ahhoz, hogy az üzemeltető rá tudjon kapcsolódni az adóhatóság rendszerére. Madarász Jenő, az ALT CASH Kft. pénztárgép-forgalmazó cég ügyvezetője szerint körülbelül 50 ezer olyan számítógépes rendszerrel működő pénztárgép van az országban, amelyet kisebb – szoftver- vagy hardver- – módosítással könnyen csatlakoztatni lehetne a NAV rendszeréhez. Számítógépes pénztárgépet használ például egy nagy bevásárlóközpont, vagy egy nagyobb vállalat. Ha ezt le kellene cserélniük a cégeknek egy újra, az már részben magyarázatot is adhatna arra, hogy mi kerül az új pénztárgéprendszeren 40 milliárd  forintba. Egy számítógépes pénztárgéprendszer teljes cseréje ugyanis 700 ezer forint.

További 100 ezer olyan gép lehet, amely beköthető lenne egy olyan külső modem csatlakoztatásával, amely biztosítaná a kapcsolatot az adóhatóság rendszerével – mondta Madarász Jenő. Mint a hvg.hu korábban beszámolt, Bulgáriában például, amikor bekötötték a pénztárgépeket az adóhatósághoz, lehetővé tették, hogy egy külső modem segítségével tegyék ezt meg a tulajdonosok, természetesen a hatóság által hitelesített szervizekkel vagy forgalmazókkal. Ezen kívül már csak 100 ezer olyan pénztárgép lehet, amelyet még külső eszközzel sem lehetne csatlakoztatni, így azokat ki kell majd cserélni.

Amennyiben a kormány nem engedélyezné a külső modemes megoldást, és a pénztárgépek teljes cseréjét szeretné elérni, azt a megoldást választaná, amely mindenkinek a legdrágább lenne. Egy múlt pénteken benyújtott törvényjavaslatból ugyanis kiderült, hogy a kormány közvetlen támogatást nyújt majd az új pénztárgépek beszerzéséhez, hogy csökkentse a vállalkozások anyagi megterhelését. A támogatás feltételeit és mértékét a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletben fogja előírni.

Ki fizeti az engedélyezési díjat?

Az még kérdés, hogy a 40 milliárd forintba beleszámolták-e, de a pénztárgépek tulajdonosainak költségét úgy tűnik, növelni fogja, hogy a pénztárgépük engedélyezése díjköteles lesz a pénteki törvényjavaslat alapján. Egyelőre nem konkretizálta a kormány, hogy ez mekkora összeg lesz, és az is homályos, hogy minden egyes pénztárgépet engedélyeztetni kellene, vagy a forgalmazóknak, illetve importőröknek kellene engedélyeztetniük az egyes pénztárgéptípusokat, mint eddig.

Az engedélyezési díj az engedélyezésért felelős hatóság bevétele lesz a javaslat szövege szerint. Az még nem teljesen világos, hogy ez a NAV vagy esetleg egy más szervezet lenne. A javaslatban az áll, hogy ezt majd egy kormányrendeletben dönti el a kabinet.

A pénteki törvényjavaslatból egyébként még úgy tűnik, hogy a pénztárgépek bekötésének részletes tervei még képlékenyek. Túl sok újdonság ugyanis nem került be a javaslat szövegébe – mondta a hvg.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere. Ilyen az engedélyezés is, amelyért eddig is kellett fizetni. Ez általában az importőrök feladata, jelenleg egy pénztárgéptípus engedélyeztetése 600 ezer, egy számítógépes rendszer 1,2 millió forint.

Matolcsy György egy korábbi sajtótájékoztatóján. Be-köt-jük!

Fülöp Máté

A javaslat szerint a pénztárgépek engedélyezését végző hatóság honlapján közli majd az engedélyezett géptípusokat, a hivatalos forgalmazókat és a nyilvántartásba vett szervizeket. Ezt jelenleg a NAV végzi, és a honlapján megtalálhatók most is ezek az adatok. A törvényjavaslat Matolcsy Györgyöt hatalmazza fel arra, hogy gyakorlatilag a pénztárgépekre vonatkozó összes részletszabályt rendeletben szabályozza. Ez sem újdonság, jelenleg is egy pénzügyminisztériumi rendelet írja elő a pénztárgépekről szóló szabályokat, ugyanis ez mindig is a pénzügyminiszter hatásköre volt – mondta Hegedüs Sándor.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a hatóság mentességet is adhatna az adatszolgáltatás alól, egyedi kérelemre. Bár a pénteki törvényjavaslat szövegéből még nem derül ki, hogy mi alapján kaphatnának mentességet az érintettek (ez is egy olyan részletszabály, amit Matolcsy később rendeletben szabályozhat). Ugyanakkor valószínű, hogy azok kapnak majd mentességet, akik olyan helyen használják a pénztárgépet, ahol nincs hálózat. A NAV elnökhelyettese ugyanis pénteken azt mondta, hogy technológiai problémát jelenthet, hogy vannak területek, amelyeken nincs internet-lefedettség, és az itt működő boltok kiküldött bemérőautók adatai alapján mentesítést kaphatnak az online összeköttetés kötelezettsége alól.

Felmerülhet az is, hogy a pénztárgépek cseréje valamely, eddig még ismeretlen forgalmazót hozhat helyzetbe. De valószínűbb, hogy a szabályozás megismétli az eddigi gyakorlatot: a NAV honlapján számos pénztárgép-forgalmazó cég van megjelölve, köztük olyanok is, melyek nyilvánvalóan saját célra fejlesztettek le és üzemeltetnek pénztárgéprendszereket (McDonald's Kft. vagy Líra Könyv Zrt.), és kaptak rá adóhatósági engedélyt.