A magyar bankrendszer tőke- és likviditási helyzete, kockázatfelfogó képessége az áldozatvállalás ellenére stabil és el tudja látni feladatát – hangsúlyozta a PSZÁF elnöke. A növekedés lassulásával azonban a közvetítőrendszer üzleti aktivitása is csökkent. A pénzintézetek könyveiben még mindig jelentős kockázatok vannak, a központi kérdés ezeknek a minősítése, értékvesztéssel való fedezettsége. A felügyelet arra törekszik, hogy a könyvek megfelelően tükrözzék az intézmények valós kockázatait – fűzte hozzá Szász.

A pénzügyi közvetítőrendszer két részre szakadt, vannak olyan intézmények, amelyek veszteségesen működnek, aktivitásuk visszafogott, míg másoknál már látszanak a növekedés jelei, s jövedelmezően gazdálkodnak. Ahol repedések mutatkoztak, jelentős tőkejuttatást adtak a külföldi tulajdonosok. Csak az elmúlt másfél évben több mint 450 milliárd forint tőke érkezett a rendszerbe, e nélkül problémák lettek volna – mondta az elnök az interjúban.

Annak, hogy a pénzintézetek jövedelemtermelő képessége alacsony, az a veszélye, hogy ezen az ágon lassan vagy egyáltalán nem képződik meg az a tőkenövekmény, amely a rendszer működőképességének és kockázatvállaló képességének fenntartása érdekében szükséges. A külföldi tulajdonosok azonban Szász Károly szerint minden, számukra negatív jelenség ellenére elkötelezettek abban, hogy fenntartják és működtetik magyarországi intézményeiket.

Arra a kérdésre, nem érzi-e a bizalom hiányának, hogy a kormány létrehozott egy pénzügyi ombudsmani posztot, azt válaszolta: váratlanul érte, és – bár ezt nem az ő tiszte megítélni – úgy látja, hogy a felügyelet alapvetően jól végzi pénzügyi fogyasztóvédelmi hatósági munkáját. "Elfogadom azonban, ha az állam különösen fontosnak érzi a pénzügyi fogyasztóvédelmi feladatokat, s egy ombudsmani intézmény felállításában látja ennek erősítését. Minden támogatást megadunk, hogy a pénzügyi ombudsman jól lássa el feladatait".

A PSZÁF elnöke beszélt arról is, hogy szakmai szinten folyamatos az együttműködésük a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), s a felügyelet is tárgya a IV-es cikkely szerinti felülvizsgálati folyamatnak, amire 2013 januárjában kerül sor.