A forgalmi adó változásai - a múlt év elején 10-ről 14 százalékra emelkedett a kedvezményes áfa - miatt Csehországnak nem sikerült teljesítenie az árstabilitási kritériumot.

Hasonlóan áll Csehország a költségvetési fegyelem terén is. A közkiadások bruttó hazai termékhez viszonyított többlete tavaly ugyancsak magasabb volt a meghatározott három százaléknál. Ez elsősorban annak következménye, hogy a pénzügy tárca a tavalyi mérlegben számolta el az egyházi kárpótlás várható hatását a közkiadásokra. Ezzel a cseh költségvetés tavalyi hiánya öt százalékra emelkedett.      

Csehország az Európai Unióba való belépésekor kötelezte el magát: lépéseket tesz azért, hogy mihamarabb tagja lehessen az euróövezetnek is. A csatlakozás konkrét időpontját azonban minden állam maga jelöli ki. Korábban a prágai kormány több céldátumot is megjelölt, de a gazdasági válság miatt három éve olyan döntés született, hogy a továbbiakban ne legyen semmiféle céldátum.

Vezető cseh politikusok és bankárok szerint Csehországnak egyelőre nem is érdeke, hogy gyorsan csatlakozhasson a komoly problémákkal küszködő euróövezethez. A legkorábbi lehetséges dátumként 2020-at emlegetik.

A jegybank és a pénzügyi tárca jelentésében szintén azt javasolja, hogy a kormány továbbra is tartózkodjon bármiféle hivatalos csatlakozási céldátum kijelölésétől.