A közszférában sok érintett csak most jött rá, hogy a jövőben tényleg nem kaphat egyszerre nyugdíjat és bért, ahogyan azt Matolcsy György tavaly októberben meg is üzente. Több intézmény az elmúlt napokban tájékoztatta nyugdíjas dolgozóit, hogy választaniuk kell a két juttatás közül, és ezt április 30-ig jelezniük kell a nyugdíjfolyósítónak. Még az egyetemi tanárok is kaptak ilyen levelet, amit az érintettek nagy meglepődéssel fogadtak. Az elmúlt időszak homályos információi alapján ugyanis sokan közülük tévesen azt hitték, az egyetemi tanárokat megkímélte a kormány a nyugdíj-bér dilemmától.

Egyik olvasónk, aki nyugdíjasként tanít egy egyetemen, szintén ebbe a hibába esett, és hidegzuhanyként érte, hogy 300 ezer forintos béréért le kell mondania 200 ezer forintos nyugdíjáról. A zavar valószínűleg abból fakad, hogy a sajtóban összemosódott két, január elsejével hatályba lépett kormányzati intézkedés, amely egyaránt a közszférában dolgozó nyugdíjasokat érinti, de ezen belül két különböző csoportot.

Mindenkire vonatkozik a "nyugdíj vagy bér" dilemma

Az első változás: minden közszférában dolgozónak, akinek eddig egyszerre járt a két juttatás, választania kell, hogy nyugdíjat vagy bért kapjon. A szigorítás tavaly decemberben került bele a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénybe, és a december 22-én megjelent Magyar Közlönyben hirdették ki. Eszerint idén júliustól bevezetik a kétszeres juttatás tilalmát. A változtatás január elsején lépett hatályba, de az érintetteknek április 30-ig kell jelezniük döntésüket a nyugdíjfolyósítónak. Július elsejétől, ha valaki a munkát választotta, felfüggesztik a nyugdíja folyósítását, amíg dolgozik, ha pedig a nyugdíját, akkor nem dolgozhat tovább.

Túry Gergely

Ez minden dupla ellátásban részesülő munkavállalót érint a közszférában, függetlenül attól, hogy egyetemen, önkormányzatnál, az államigazgatásban, a bíróságon, az ügyészségen vagy a fegyveres szerveknél dolgozik. Ez az esetek többségében legalább a jövedelem felének az elvesztését jelenti.

A sajátjaival szigorúbb a kormány

Az elsőtől nagyban különbözik a második fontos változás: a kormány gyakorlatilag arra utasította a hatásköre alá tartozó intézményeket, hogy rúgjanak ki mindenkit, aki elmúlt 62 éves (betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt), és rendelkeznek az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év szolgálati idővel. Így ez gyakorlatilag tömeges leépítés a közszférában.

Ez nem vonatkozik a 40 szolgálati évvel nyugdíjba ment, nem nyugdíjaskorú nőkre, és azokra a közszférában dolgozókra sem, akik már kapnak nyugdíjat, de nem érték még el az öregségi nyugdíjkorhatárt (így nekik csak az első problémát, a bért vagy nyugdíjat dilemmát kell megoldaniuk). Ezt egy december 29-én megjelent, a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározatban hirdették ki.

A kormányhatározat hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási tilalom a megbízási szerződésekkel vagy egyéb vállalkozói szerződésekkel foglalkoztatott dolgozókra is kiterjed. Az egész kényszernyugdíjazás érinti a minisztériumokat, a minisztériumok alá tartozó intézményeket és háttérintézményeket, és a kormányhivatalokat. Így érinti a közoktatási intézményeket (amelyek éppen január elsejével kerültek át az államhoz), az egészségügyi intézmények jelentős részét (például a kórházakat, amelyek tavaly kerültek az államhoz). A kormányhatározat január 31-ig adott határidőt a tárcavezetőknek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak, hogy intézkedjenek a nyugdíjkorú közalkalmazottak, illetve köztisztviselők munkaviszonyának megszüntetéséről.

Az egyetemeket viszont ez nem érinti, így az egyetemi oktatóknak a kormányhatározat miatti elbocsátástól nem kell félniük. Nem érinti a kormányhatározat az önkormányzatokat és az önkormányzati intézményeket sem, mivel ezek nem tartoznak a közvetlen irányítása alá. Így például az önkormányzati járóbeteg-rendelőkben nem lesz központi intézkedés (amíg nem kerülnek azok is az államhoz).

Még a kormányzat irányítása alá tartozó intézményekben is lehetnek azonban kivételek. A kormányhatározat ugyanis lehetővé teszi, hogy az érintett dolgozó munkáltatója (gyakorlatilag az intézmény vezetője) mentességet kérjen a munkavállalójára a kormánytól. A kérelmet különösen fontos érdekre vagy arra hivatkozva lehet beadni, hogy a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátásához nélkülözhetetlen a nyugdíjaskorú munkavállaló, de minden esetben csak a kormány dönthet.

MTI / Illyés Tibor

Sok fontos szakember áldozatul eshet

Az intézkedés különös helyzetet teremthet például a közoktatásban. Sok olyan fizikatanár van például, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíj mellett dolgozik (munkájukra azért van szükség, mert nincs utánpótlás). Nekik most jelezniük kell a nyugdíjfolyósítónak, hogy a bérüket vagy a nyugdíjukat választják, így mindenképpen nehéz anyagi helyzetbe kerülnek. Valószínű egyébként, hogy a nyugdíjat választják sokan, ugyanis az gyakran több, mint amit a tanítással össze tudnak szedni.

Ha fizikatanárunk mégis a munkát választaná, még meg kell kérnie az igazgatót, hogy kérjen mentességet a kormánytól, aminek a végeredménye még az is lehet, hogy a kormány nem engedi tovább dolgozni. Az egész ügy nehéz helyzetbe hozhatja az iskolák igazgatóit is, hiszen nem tudják, hogyan tervezzenek.

Az, hogy olyan szakemberektől kell megválni, akiknek a helyébe nem lesz utánpótlás, valószínűleg gyakori jelenség lesz az oktatásban. Egyik olvasónk például egy öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, elismert vegyészmérnök, aki nyugdíj mellett tanfelügyelőként dolgozott, minősítési vizsgákon elnökölt, vizsgatételeket írt, tananyagnak készülő szövegeket lektorált, és évekig a Nemzeti Szakképzési Intézet vegyész szakértője volt. Elmondása szerint egyébként a vizsgák tételeit a többi szakterületen is jellemzően nyugdíjasok írják, ugyanis olcsóbbak és van rá idejük. Most viszont arról tájékoztatták őket, hogy a továbbiakban nem végezhetnek semmilyen munkát a szakképzésben, megbízásos szerződéssel sem.

Hasonló a helyzet az egészségügyben, ahol 6-7 ezerre tehető azoknak a száma, akiket érint a kényszernyugdíjazás. Ez egyes intézményeknél akár az ellátást is veszélyeztetheti, ennek ellenére egyedi mentességet kell kérni ezekre a dolgozókra is. Az egyedi mentességek elküldésére a legfrissebb értesülések szerint 15 napjuk van az érintetteknek a közoktatásban és az egészségügyben egyaránt.

Nem alkotmánysértő

Egyes vélekedések szerint a két intézkedés aligha állná ki az Alkotmánybíróság próbáját. Akad például alkotmányjogász, aki állítja, hogy kétféle módon is diszkriminál a jogalkotó: életkor és foglalkoztatási csoport szerint. Összességében azonban a két intézkedés tartalma nem feltétlenül alkotmánysértő – vélekedett viszont a hvg.hu kérdésére Sepsi Tibor alkotmányjogász, ügyvéd. Érvelése szerint a 62 év felettiek kényszernyugdíjazása azért nem valószínű, hogy leverné a lécet az alkotmánybíráknál, mert az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalókat a közszférából eddig is indoklás nélkül el lehetett bocsátani. A kormány most „csak” annyit tett, hogy utasította az irányítása alatt álló intézmények vezetőit, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

Sepsi Tibor szerint hasonló okból védhető lehet a nyugdíj és a bér közötti választás kényszere is. A törvény ugyanis a nyugdíjjogosultságot nem veszi el, csak a folyósítást köti a foglalkoztatással összefüggő feltételhez, az pedig nem szerzett jog, hogy a nyugdíjasok dolgozhatnak. Az alkotmányjogász szerint inkább arról az oldalról lehet támadható a kormány mindkét lépése, hogy alapvető fontosságú, a későbbi életutat meghatározó – és egyben a közintézmények működőképességét is alapjaiban érintő – döntésekre gyakorlatilag nem hagytak felkészülési időt. Jogállami körülmények között erre a reformra több év átmeneti időt kellett volna hagyni, ebben az esetben viszont – minthogy a két intézkedés végrehajtása össze is kapcsolódott – csak napokat kaptak az érintettek.

Szintén sértheti az Alaptörvényt az a mód, ahogyan a kormány a saját hatáskörébe utalta a mentességek megadását. Képzeljük csak el a helyzetet, amint 3500 tanár kérvényt küld a kormánynak, Orbán Viktor pedig az irodájában vagy a kormányülésen, a kérelmezők jól vagy rosszul hangzó neve, a feltételek ismerete nélkül, vaktában megírt pársoros indoklások, valamint a megnevezett intézmény alapvető feladatainak villámgyors mérlegelése alapján bekarikázza a kegyelmet kapó nyugdíjasokat. Találkoztunk olyan jogászi véleménnyel is, mely szerint, még ha nem is alkotmánysértő, jogi szempontból mindenképpen nevetséges ez az eljárásmód.

Bármennyire groteszk azonban, egyelőre ez a helyzet, mint Orbán Viktor decemberben fogalmazott: egyedi, miniszterelnöki engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában utánpótlásgondok vannak. Nem azzal van a baj, hogy a kormány dönt, hanem azzal, hogy ezt rendkívül általános, önkényesen értelmezhető feltételek alapján teszi meg. Sepsi Tibor szerint a gyakorlatban a sok ezer kérelem tételes elbírálása helyett valószínűleg végül valamilyen rendezőelveket fog majd meghatározni a mentesítésekre a kormány: az igazi botrány az, hogy ezeket az elveket az érintettek még nem ismerhetik, így teljes bizonytalanságban kénytelenek a napokban megírni a mentesítési kérelmeket.