A súlyosan eladósodott Ciprus 2012 nyarán kért pénzügyi segítséget az eurócsoporttól: a nagyjából 17 milliárdos támogatás a szigetország egy éves nemzeti termékének felel meg. Ez olyan, mintha Magyarország 2008-ban 100 milliárd euró készenléti hitelt vett volna fel az EU-IMF-Világbanktól. (Tehát az eredeti csomagnak az ötszörösét.)

Az eurócsoport tagjai – különösen a legnagyobb teherviselő, Németország – eddig ódzkodtak a támogatástól, mert Ciprus köztudottan olyan pénzügyi központ az unió szívében, ahol az alacsony adókulcsok és a betétesek védelme miatt nagyon sok tisztázatlan eredetű pénz fordul meg. Márpedig Ciprus nyolcmilliárd eurót a bankrendszere konszolidálására költene el. Az eurótagoknak főként az orosz kézben levő betétekkel vannak problémáik: arányuk olyan jelentős, hogy a bankok konszolidálásával gyakorlatilag az orosz oligarchák jövedelmeit és maffiapénzeket védenének meg.

Az eurócsoport legutóbbi hétfői ülésén a tagországok úgy döntöttek, hogy független vizsgálókat küldenek Cirprusra, hogy ellenőrizzék, hogyan ültetik át a pénzmosás elleni nemzetközi egyezményeket a gyakorlatba. Egy esetleges segélyprogramról csak akkor hajlandóak tárgyalni, ha a raportőr igazolja, hogy a pénzmosás elleni nemzetközi sztenderdeket Ciprus megfelelően alkalmazza. A szigetország pénzügyminisztere szerint ez nem fair eljárás.

Papíron rendben van

A ciprusi adóreformot 2001-ben az Európai Bizottság által delegált osztrák közgazdász, az azóta elhunyt Wolfgang Gastner (Deloitte and Touche) felügyelete mellett hajtották végre: a cél az volt, hogy megszüntessék az unió által tiltott káros adóversenyt, de az ország tőkevonzó képességét azért ne tegyék teljesen tönkre. Az alacsony társasági adó mellett a szigetország azért is érdekes befektetői szempontból, mert Ciprusnak számos országgal van kettős adóztatást tiltó kétoldalú egyezménye.

A ciprusi államfő díszkíséretben

MTI / EPA / Vael Hamzeh

Papíron az adóreform óta konformak az adójogszabályok, csakhogy a végrehajtás inkább a görög mentalitást idézi: a ciprusi adóhatóság adott esetben úgy is kiállít illetékességi igazolást, hogy a cég tényleges tevékenységet a szigeten nem folytat, csak egy olyan postai címen létezik, ahová még 500 másik cég be van jelentve. Németországban az adóhatóság általában utánamegy ezeknek a címeknek, mert ott van politikai akarat a cégek mögött álló vállalkozások vagy magánszemélyek megadóztatására.  De az országok egy részében ehhez hiányzik a szándék.

Nemcsak az orosz adóhatóság esetében van ez így, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is folytathatna ilyen jellegű ellenőrzéseket, ám erről információink szerint még nem született politikai döntés, a kezdeményezések főosztályvezetői szintről értesüléseink szerint eddig nem jutottak tovább. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár nemrég arról beszélt, hogy Svájc után a Cipruson pihenő pénzeknek is utánanéznének - de utóbb konkrétumokról nem esett szó. 

Tudomásunk szerint a ciprusi adóhivatallal az információcsere sem egyszerű: nem vagy csak nagyon lassan lehet valamit megtudni, és a válaszadás sok esetben nem érdemi.

Azt sem lehet, hogy ne csináljanak semmit

Ciprus már egy éve nem a nemzetközi piacokról finanszírozza magát, hanem az orosz kormánytól kapott 3,5 milliárd dolláros kölcsönből tartja magát a felszínen, melynek visszafizetését Ciprus halasztaná. Mivel lassan kifogynak a pénzből, az EU tagállamai most azon vitáznak, hogy miképpen nyújtsanak segítséget a szigetországnak. A németek eddig hónapokon át ellenálltak. Még az is elhangzott, hogy a ciprusi bankok nem tudnak rendszerszintű problémát okozni, ezért inkább a sorsukra hagynák őket. De most úgy néz ki, valamilyen segítség mégis lesz. Ahhoz, hogy ez ne feltétel nélkül történjen meg, a kormánypárti CDU az ellenzéki szociáldemokratáktól kapott segítséget. Peer Steinbrück, az SPD kancellárjelöltje szerint Ciprusnak konszolidálnia kell a nemzeti bankszektort, amibe adott esetben egy-két csődben lévő bank bezárása is bele kell férjen. Szigorú intézkedéseket kell foganatosítania a pénzmosás ellen, valamint a társasági adózásban az adódömpinggel fel kell hagynia. A német szocdemek ezen kívül azt is szeretnék, ha Cipruson a bankok bevezetnék a pénzügyi tranzakciós adót. A nyomás tehát fokozódik Cipruson, miközben a sgetíségnyújtást sem lehet sokáig húzni.

Márciusban választások lesznek Cipruson: a németek az új kormány elköteleződését várják a feltételek mellett, míg az Európai Központi Bank szerint gyors megoldásra van szükség. Véleménye szerint semmiképp sem szabad megvárni vele a szeptemberi német választásokat. Bár Ciprus nem nagy, egy államcsőd újra kétségbe vonná azokat az eredményeket, amiket az Európai Unió tavaly óta elért.