Három egymást követő negyedévben nem sikerült a GDP 79 százaléka alá csökkenteni az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adósságát. Ennek alapvetően az utolsó negyedévben az az oka, hogy a forint gyengült újból, így hiába csökkentette a nettó hiteltörlesztés az államadósságot (vagyis több adósság járt le, mint amennyit megújítottak), a gyengülő forint nagyobb mértékben növelte a devizaadósságot.

Ez volt feltehetően a legfontosabb hatás az utolsó negyedévben: ugyanakkor az államadósság alalulására rányomta a bélyegét  egész évben, hogy nem volt növekedés a gazdaságban – így az adósság kinövése sem működhetett. Az adósság alakulására a hozamkörnyezet is kihatott: mivel az IMF-hitelt elutasítottuk, ezért a devizaadósság megújítása is csak magasabb áron történhetett. Az államadósság szintjének stagnálása azért is fájó, mert 2012-ben több megszorító csomagra is szükség volt alapvetően az alacsonyabb növekedés miatt, ami tovább fékezte a gazdaságot. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a háztartások hitelleépítése továbbra is zajlik: az emberek eladósodása csökken, a megtakarítások ugyanakkor kevésbé növekednek.  

A Nemzetgazdasági Minisztérium a pénzügyi számlák előzetes adatait úgy kommentálta, hogy Magyarország továbbra is kiemelkedően teljesít az adósság elleni harcban, és 2011 negyedik negyedévéhez viszonyítva csak 5 országnak sikerült mérsékelnie adósságrátáját (Görögország, Svédország, Lettország, Lengyelország, Magyarország). Az NGM közleménye szerint 2010 második negyedévéhez képest 6,4 százalékponttal mérsékelte az ország a GDP arányos adósságrátáját, 2011 negyedik negyedévéhez képest pedig 2,4 százalékkal. Arról az NGM nem ír, hogy hogyan teljesített az utolsó három negyedévben. Azt viszont elismeri, hogy az az ennek ellenére emelkedő államadósság a forint gyengülésének és a vártnál lassabb növekedésnek köszönhető.