szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A francia köztársasági bíróság (CJR) tisztázni akarja Christine Lagarde szerepét egy üzletembernek, Bernard Tapie-nak 2008-ban nyújtott nagy összegű kártalanítás ügyében. Lagarde-nak nincs rejtegetnivalója – szögezte le az IMF-vezér ügyvédje.

Házkutatást tartottak szerdán Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap jelenlegi főigazgatója, volt francia gazdasági és pénzügyminiszter párizsi otthonában.

A francia köztársasági bíróság (CJR) tisztázni akarja szerepét egy üzletembernek, Bernard Tapie-nak 2008-ban nyújtott nagy összegű kártalanítás ügyében.

A miniszteri szintű politikusok ügyeivel foglalkozó bíróság 2011 augusztusában hamisításban való bűnrészességgel és hűtlen kezelés gyanújával indított vizsgálatot az ügyben.

"Christine Lagarde-nak nincs rejtegetnivalója" – szögezte le Yves Repiquet, az IMF-vezér ügyvédje. A jogi képviselő azt is elmondta, hogy Lagarde-ot még nem hallgatták meg a nyomozók.

Lagarde 2007-től az IMF élére történő 2011-es kinevezéséig volt francia gazdasági és pénzügyminiszter. Az ügy 2008-ban nagy belpolitikai vihart kavart, mivel Lagarde – az ügyészség gyanúja szerint – az állam megkárosításával részesítette előnyben Bernard Tapie üzletembert. 

A szövevényes ügy a kilencvenes évekre nyúlik vissza: Tapie 1993–1994-ben adta el az Adidas sportszergyártó céget egy, az akkor még állami tulajdonú Crédit Lyonnais bank által irányított, állami vállalkozásnak. Az adásvétel a cég értéke miatt éveken át tartó pereskedésbe fordult a két fél között. A gazdasági miniszter azonban 2007-ben saját hatáskörben úgy döntött, hogy nem hagyományos jogi úton, hanem a felek közti – úgynevezett magánbíróságon történő – megegyezéssel kell mielőbb lezárni az évek óta húzódó ügyet. Ennek értelmében az állam végül 2008-ban 285 millió euró kártérítést és mintegy százmillió euró kamatot fizetett Tapie-nak. 

Az ügyészség és a CJR úgy véli, megalapozott annak a gyanúja, hogy Lagarde visszaélt hivatali hatalmával, amikor magáneljárásban akart közpénzekről dönteni. A hatalommal való visszaélés öt év szabadságvesztéssel és 75 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható. 

A hatalmas polémiát kiváltó ügy miatt szocialista politikusok fordultak az ügyészséghez. Szerintük államügyről van szó, s kifejezetten a gazdasági miniszter szerepének kivizsgálását kezdeményezték a kártérítés megítélésében. Februárban ugyanezen ügy miatt Claude Guéant, az elnöki hivatal egykori vezetője és Stéphane Richard, a volt gazdasági miniszter egykori kabinetfőnöke lakásán is házkutatást tartottak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!