Túl alacsonyak a hosszabb futamidejű magyar államkötvényhozamok a magyar politikai és gazdasági kilátásokkal összevetve, ezért egyes fedezeti alapok (hedge fundok) az utóbbi időben az állampapír-piaci hozamok emelkedésére, a kötvények árfolyamainak esésére játszó pozíciókat vettek fel – írja a Reuters egy cikkben, melyben körképet ad a magyar gazdasági helyzetről.

Nem új a helyzet

Tavaly év elején már találkozhattunk hasonló helyzettel, akkor 1,5 milliárd dollár értékben mozdult meg forintalapú állampapír-állomány. Az ilyen ügyletek akkor hoznak profitot, ha a hedge fundok által kölcsönvett állampapírok árfolyama a kölcsönkérés idején magasabb, mint amikor a papírokat visszajuttatják, és az eltelt időszak alatt az árfolyamok és hozamok ellentétes mozgása alapján állampapír-piaci hozamemelkedés történik.

A hírügynökség jelentése szerint most újra megugrott ezeknek az ún. shortolt pozícióknak a nagysága: február közepe óta 567 millió dollárra nőtt a magyar állampapírok shortállománya. Ez 2012 novembere óta a legmagasabb összeg, 55 százalékos növekedést jelent. A régiós országok többségében ugyanebben az időszakban viszont csökkent a kölcsönadott állampapírok aránya, Csehországban például 22, Szlovákiában 15, Ukrajnában pedig 3 százalékkal. Lengyelországban viszont ugyanebben az időszakban 15 százalékkal nőtt az állomány.

A jegybank a főszereplő

Túry Gergely

Ez azt jelenti, hogy erősödött az a spekuláció, mely a magyar államkötvények hozamainak emelkedésére irányul. Mindez azért következhetett be, mivel sok nemzetközi alapkezelő szerint túl alacsonyak a magyar kötvények hozamai a magyar gazdasági és politikai helyzet tükrében, el vagyunk maradva más feltörekvő piaci országok hozamaitól. A Reuters összehasonlításképpen az orosz vagy dél-afrikai 7,5 százalékos hozamot említi a magyarok 6,8 százalékával szemben. Tényleg megindult egy spekuláció a magyar kötvények ellen, kialakulhat-e egy, a tavalyi év elején tapasztalt pánikhoz hasonló helyzet, vagy még korai kongatni a vészharangokat?

Az új jegybanki vezetés okozza a bizonytalanságot

Tavaly azt láthattuk, hogy januártól év végéig a hozamgörbe valamennyi szakaszán, rövid és hosszú távon is estek a hozamok. Ez annak volt köszönhető, hogy az összes fejlődő ország kötvénypiacát "letarolták" a külföldi befektetők, mindent megvettek, ami az amerikai és a német hozamok felett volt – fejtette ki Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte a jó nemzetközi hangulatba az is belejátszott, hogy a kormány komolyan nem abajgatta a "befektetők idegrendszerét". Idén azonban megváltozott a helyzet, a hozamgörbe két vége elszakadt: az éven belüli lejáratú papírok 50-60 bázisponttal lejjebb jöttek, az éven túli lejáratúak esetében viszont hozamemelkedés látható.

Az éven belül lejáró papírok hozamcsökkenése egyértelműen az új jegybanki vezetés monetáris politikája miatti bizonytalanság és a kéthetes MNB-kötvény esetleges eltörlése miatt következett be. Ha ezt meglépné a jegybank, akkor komoly likviditás zúdulna a piacra, ez pedig lenyomná a rövid kamatokat. A kereskedelmi bankok ezért is veszik most a csökkenő hozamú rövid papírokat. Azt mondják, hogy addig veszik, amíg lehet, mivel félnek attól, hogy megszüntetik a kéthetes kötvényeket, emelte ki Elek. A rövid távú hozamgörbe így lefelé mutat, a hosszú távú viszont azért ível felfelé, mivel a magyar növekedési kilátások nem túl rózsásak. Emellett itt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új vezetésének nem szokványos eszközeitől való aggodalom is felfelé hajtja a hozamokat.

A bizonytalan környezet ellenére a Dialóg Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója egyelőre nem gondolja azt, hogy komolyabban shortolnák a külföldiek a magyar állampapírokat. Vagyis "spekulatív támadás" (még) nem indult meg Magyarország ellen. Ha tovább fokozódna a bizonytalanság, és megindulna egy nagyobb shortolás, akkor az már "kemény lenne", fogalmazott Elek Péter. Ciprus példáján látszik, hogy akár két nap alatt is felkúszhat a rövid állampapírok hozama 20-ról 80 százalékra, nem kell hozzá sok idő. Nálunk is hamar két számjegyű lehetne a hosszú lejáratú kötvények hozama. És ha egyszerre több tízmilliárd eurónyi magyar állampapír-mennyiségtől akarnának megszabadulni a befektetők a szűk értékesítési keresztmetszet miatt (a magánnyugdíjpénztárak bezúzása megszüntette a hazai "természetes" piacot), a hozamok még jobban elszállhatnak – emelte ki Elek Péter. Ami még figyelemre méltó, hogy idén hozzávetőlegesen 1 milliárd euróval csökkent a külföldiek kezében lévő kötvényállomány, vagyis a tavalyi hurráhangulat kezd alábbhagyni. 

A magyar monetáris politika a kulcs

Arról szól a mostani történet, hogy a magyar kötvényekkel szembeni hozamemelkedésre spekulálók nagyobb összegeket kezdtek tenni arra, hogy a hazai állampapírok hozama nem lesz ilyen alacsony, mint most – mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Investments befektetési igazgatója. Megnőtt azok száma, akik azt gondolják, hogy a magyar monetáris politikában érdemi változás várható. A forintgyengülés általában a rövid lejáratú állampapírok hozamának emelkedését szokta magával hozni, most azonban ez az összefüggés megváltozott, mert a befektetők arra számítanak, hogy a gyenge árfolyam ellenére a jegybank mindenképpen folytatja a kamatvágásokat – emelte ki Forián Szabó. A hozamgörbe távolabbi lejáratai esetében azonban már korántsem egyértelmű a lazább jegybanki kondíciók hatása.

Nem tudni, mit lép a Matolcsy vezette jegybank, ez hajtja a magyar állampapírokkal kapcsolatos spekulációt is

MTI / Bruzák Noémi

A hosszabb futamidejű kötvények hozamának alakulása ugyanis sokkal inkább attól függ, hogy a befektetők mennyire tartják fenntarthatónak az alacsonyabb kamatszintet és az esetleges "szokatlan" jegybanki lépéseket. A hozamgörbe meredekebbé válása arra utal, hogy egyre többen lehetnek azok, akik úgy gondolják, hogy az új jegybanki vezetés jövőbeli lépései hosszabb távon visszaüthetnek, az ő számukra logikus lépés lehet a távolabbi lejáratok shortolása – mondja a szakember.

"A józan viselkedést sem zárnám ki"

A Pioneer Investments befektetési igazgatója úgy véli, ma még egyáltalán nem világos, hogy milyen irányt is vesz a monetáris politika. Forián Szabó hangsúlyozta, hogy a további forintgyengítés – amiről sokan azt gondolják, hogy a kormány és a jegybank titkos gazdaságélénkítő fegyvere – egyáltalán nem vezetne célra, még a növekedés szempontjából is kontraproduktív lenne, nem is beszélve az adósságrátára és az inflációra gyakorolt hatásról, valamint a negatív kötvénypiaci következményekről. A szakértő kiemelte, hogy racionális viselkedést feltételezve nem várható, hogy a jegybank "veszélyes eszközökkel" kísérletezzen.

"Nem mondom, hogy nem merülhetnek fel ilyen ötletek, de egyelőre a józan viselkedést sem zárnám ki. Utóbbi esetben könnyen lehet, hogy hasonló piaci fordulatnak leszünk tanúi, mint tavaly év elején, amikor a nagy pánikot hirtelen forinterősödés és kötvényhozam-csökkenés követte, amire a korábban felépült shortpozíciók zárása jelentősen rá tudott erősíteni" – mondta Forián Szabó Gergely.

Szerinte ugyanakkor a helyzet ma még nagyon képlékeny, a spekuláció erősödése mellett is lehetnek érvek. Arra legfeljebb csak tippelni lehet, hogy melyik forgatókönyv lesz a befutó. A Pioneer Investments befektetési igazgatója szerint az elmúlt hónapokban látott korrekció még korántsem tekithető drámainak: a piaci folyamatok egyelőre csak a megnövekedett bizonytalanságot tükrözik, a forint és a kötvények elleni agresszív támadásról még nem beszélhetünk.