Soros György a hallgatósággal és a jelen lévő újságírókkal folytatott eszmecserén elmondta, hogy az euróövezeti válság alapvető tévképzetekből, félreértésekből és hibákból ered, nem pedig ordas szándék, pénzpiaci nyerészkedési törekvés áll mögötte, ahogy azt Brüsszel igyekszik beállítani. Véleménye szerint az euró eredendően "selejtes termék", és mint ilyen, nagyrészt önmaga okolható a bekövetkezett pusztításért. 

Soros György rámutatott az euróövezet és Japán között élesedő gazdaságpolitikai kontrasztra, mondván, a japán jegybank által bevezetett példátlan volumenű monetáris enyhítés mostanra már teljesen elszigeteltté tette Európát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Japán 25 évnyi stagnálás és az államadósságot a GDP 234 százalékára duzzasztó gazdaságpolitikai tévelygés után a lépéssel kolosszális kockázatot vállalt. Ha korábban fog hozzá, könnyebben helyre tudta volna hozni hibáit - mutatott rá Soros György, hozzátéve, hogy Japánnak "ez lesz az utolsó dobása". Európa viszont szerinte még csak a krízis kezdeti stádiumában tart, félő azonban, hogy politikusai nem lesznek képesek mások hibáiból okulni.

Soros György határozott nemmel felelt arra a kérdésre, hogy újabb, szigorúbb szabályokkal meg lehet-e előzni újabb válságok bekövetkezését, mint ahogy azt Brüsszel állítja. Szerinte szabályokból nem több, hanem jobb kell és a kevesebb már eleve jobb. Hangsúlyozta, hogy a törvényhozók nem értik eléggé a pénzpiacok működését, ezért makacsul igyekeznek gúzsba kötni a képlékeny piacokat. Rámutatott, hogy minden szabályozás egyúttal magában hordja a politikai beavatkozás kockázatát is, ami viszont buborékokat hoz létre és fellendülést hanyatlással követő ciklusokhoz vezet. A szabályozást legjobb a piacra magára bízni - hangsúlyozta a befektetési alapkezelő szakember.

A spanyol és a görög válság hasonlóságaira vonatkozó kérdésre Soros György Barcelonában leszögezte, hogy ilyesmiről nincs szó. Miközben Görögország egyértelműen megsértette a maastrichti kritériumokat, Spanyolország példaszerűen alkalmazta a szabályokat, csak nem elég határozottan ahhoz, hogy az ingatlanbuborék bekövetkezésekor a hitelezőket a tartalékráta megemelésre tudja kényszeríteni. A spanyolországi válság tulajdonképpen az amerikai másodrendű jelzálogpiaci-válság importjaként fogható fel, amit aztán az euróövezeti válságkezelési politika súlyosbított - fejtette ki Barcelonában a milliárdos befektetési alapkezelő szakember.