Barry Ritholtz, a kritikus kommentjeiről ismert közgazdász szerint egészen más szemmel kell tekinteni a nemesfémre, mint azt a legtöbb ember teszi. Az arany ugyanis nem tipikus befektetés – kamatot nem fizet, nyereséget nem termel, ipari felhasználása nem jelentős, belső értéke, azaz a fundamentuma nem számolható –, hanem tulajdonképpen egy pénznem, melynek árfolyamát éppen úgy a világgazdaság jövőjével kapcsolatos várakozások alakítják, mint például a dollár vagy az euró jegyzését – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

Az arany jegyzése emelkedésnek indul, ha a papírpénz – azaz az összes többi pénznem – értékállóságába vetett hit gyengül, vagyis az aranyra tulajdonképpen lehet egyfajta végső menedékként is tekinteni. A nemesfém árfolyama szintén felmegy, ha a jegybankok pénzt nyomtatnak és elárasztják vele a gazdaságokat, ha az infláció megugrik és a papírpénz értékét veszíti, ha gazdasági összeomlás vagy államcsőd – esetleg tartós recesszió – fenyeget, vagy ha a bankok fizetőképessége netalán veszélybe kerülne. Ezzel szemben a nemesfém árfolyama jellemzően esik, ha nincs krízis, a gazdasági kilátások pozitívabbá válnak, vagyis nincs már többé szükség biztonsági menedékre.

Ritholtz úgy véli, a világ egyszer visszatér az aranystandard rendszerhez, szerinte ugyanis a jegybankok az elmúlt évtizedekben annyi papírpénzt nyomtattak, hogy csakis az arany alapú rendszer jelenthetne biztonságot. A szakember úgy számol, hogy a jegybanki pénznyomtatást is figyelembe véve az arany árfolyamának valahol 10-20 000 dollár között kellene lennie, nem véletlen, hogy a kínaiak és indiaiak két kézzel gyűjtik a nemesfémet.

Az arannyal kapcsolatos manipulációra kitérve ugyanakkor érdemes megjegyezni, ha már boldog-boldogtalan az aranyról beszél, megszaporodtak az arannyal kapcsolatos befektetési hirdetések és hírek, sőt ha már a repterekre is beállították az első aranytömb-automatákat, akkor érdemes óvatossá válni.