Nincs jó megoldás az Egyesült Államokban, de a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-nek (Fed) nemsokára döntenie kell, hogy melyik utat választja – írja a Pénzügyi Szemle online blog.  

A Fed még a válság kezdetén vitte le az alapkamatot 0 százalék közelébe, és azt ígérte, hogy addig ott tartja, míg nem csökken megnyugtató szintre a munkanélküliségi ráta. Erre a legfrissebb előrejelzések szerint egészen 2015-ig várni kellene. A kamatvágás mellett három körben több ezer milliárd dollárnyi friss pénzt pumpált a rendszerbe, ezek a pénzek ugyanakkor nem a termelő gazdaságba áramlottak, hanem a pénzpiacokra, ahol a többletpénz újabb veszélyes buborékokat kezdett fújni. Emiatt ezeket a pénzeket ki kellene vonni – és ezzel párhuzamosan emelni az alapkamaton –, ha azonban a Fed túl gyorsan lép, akkor recesszióba taszíthatja a gazdaságot, viszont ha túl lassan, akkor a kint keringő pénzek által fújt buborékok kirobbanthatnak akár egy újabb összeomlást és pénzügyi válságot is.

A Fed a nehéz helyzetet úgy oldaná meg, hogy amellett, hogy kint hagyja a dollármilliárdokat a rendszerben, és fenntartja a 0 százalékos kamatot, az segít talpra állítani a gazdaságot, a pénzügyi stabilitást pedig egyéb adminisztratív eszközökkel biztosítaná. Nouriel Roubini, a válság alatt ismertté vált közgazdász professzor azonban úgy látja, hogy az adminisztratív eszközök a pénzpiacon nem működnek, ha ugyanis a jegybank az egyik részpiacon tilt és korlátoz, akkor a pénzek át fognak áramlani egy másik részpiacra, és ott fújják a buborékot. Roubini szerint a Fed nem tudja fájdalommentesen kiszívni a likviditást a piacokról és emelni a kamatot anélkül, hogy meg ne akasztaná a gazdasági növekedést, és képtelen gondoskodni a pénzügyi stabilitásról úgy, hogy extra lazán tartja a monetáris politikát.