A miniszterelnök azt szeretné, ha a jövedelemadó néhány év múlva egy számjegyű lenne. Orbán Viktor az ötletet csütörtökön délelőtt lebbentette meg egy konferencián, de nem ez volt az első alkalom, amikor szót ejtett erről. Március elején már beszélt arról, hogy a jövedelemadót tovább kellene csökkenteni, mint akkor fogalmazott: "Én a nullát szeretném, de ez irreális, de mindenképp 10 százalék alá akarom vinni, a jövedelemadók helyett a súlypontot át kell vinni a fogyasztási adókra."

A kormányfő érvelése szerint az embereket nem szabad büntetni azért, mert dolgoznak, és többet keresnek, hanem akkor kell megadóztatni őket, amikor költenek, és szükség esetén a fogyasztási adókat kell növelni. A nyilatkozatok alapján valószínű, hogy nem idén, sőt esélyes, hogy nem is jövőre számíthatunk ilyen átalakításokra, inkább mintha a választások utáni tervekről lenne szó. Varga Mihály például azt mondta idén tavasszal, hogy véget értek a nagy adórendszerbeli átalakítások, most a finomhangolások következnek. Majd azt is közölte, hogy az egy számjegyű szja-ról beszélni korai. Ez az első év, hogy teljeskörűen érvényesül az egy kulcs a jövedelemadózásban – először annak a tapasztalatait kell mérlegre helyezni. Orbán Viktor is pontosította csütörtök délután a kijelentését: eszerint csak hosszabb távon tartaná elképzelhetőnek a 9 százalékos személyijövedelemadó-kulcsot, és hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország még nem elég erős az szja-csökkentéshez. (A kormányfő az InfoRádió Aréna című műsorának beszélt erről.)

Sokba kerül

A 2013-as költségvetésbe hozávetőlegesen 1500 milliárd forint személyijövedelemadó-bevételt tervezett be a kormány. Ennyi bevétele lehet az államnak a jelenlegi 16 százalékos szja-ból. Ha a kulcsot a kormány például 9 százalékra csökkentené, az eredmény legalább 600 milliárd forintos szja-bevétel kiesés lenne. Ennek egy részét kompenzálhatná a többletjövedelem miatt esetleg megjelenő többletfogyasztás, de még ezzel is legalább 4-500 milliárd forintos lyuk maradna a büdzsében – vélekedett a hvg.hu kérdésére egy neve elhallgatását kérő költségvetési szakértő.

Orbán Viktor a Századvég konferenciáján említette ismét az egyszámjegyű szja ötletét

MTI / Koszticsák Szilárd

A lyukat a kormány valószínűleg fogyasztási adóemeléssel próbálná betömni, mint a miniszterelnök utalt is rá. Ha csak az áfabevételeken akarná pótolni az szja oldalán kiesett bevételt, ez körülbelül 6-7 százalékpontos áfaemelést tenne szükségessé. A magyar 27 százalékos áfakulcs jelenleg a legmagasabb a világon, az szja-csökkentéssel viszont még tovább, 33-34 százalékra emelkedhetne. Ez már nem állna távol attól az elképzeléstől, amit Matolcsy György többször emlegetett gazdasági minisztersége idején. Matolcsy egy tavalyi cikkében egy „széthúzott áfarendszer” terveiről számolt be. Mint írta „jobb volna öt kulcs – 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal –, de az unió még nem engedi". Korábban megpróbálkozott a 35 százalékos, luxuscikkekre kivetett áfa bevezetésével is, de az EU ezt is elutasította.

Az áfakulcsok meghatározását uniós irányelv korlátozza: három áfakulcsot enged (Magyarországon a 27 százalékos fő kulcs mellett az 5 és 18 százalékos kedvezményes kulcs van érvényben). Az ötkulcsos áfa egyébként Matolcsy régi ötlete. Már a 2010-es országgyűlési választások előtt is azt mondta, hogy a fogyasztást társadalmi rétegenként eltérő mértékben kellene adóztatni. Vélhetően az uniós akadály lehetett az egyik oka az új típusú fogyasztási adók bevezetésének, amik bizonyos értelemben alternatív áfaként működnek egy-egy speciális területen.

Az szja kulcsát lehet tovább csökkenteni, de nincs sok értelme – mondta a hvg.hu-nak Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH korábbi elnökhelyettese, az Ernst & Young partnere. Magyarországon a bérre rakodó terhekkel van igazán probléma: azzal, hogy a 16 százalékos szja-ra még rárakódik 18,5 százalék munkáltatókat terhelő járulék, ami az élőmunkát a térségben a legdrágábbá teszi. Ma Magyarországon 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése majdnem kétszer annyi (196 euró) költséget jelent a munkáltatónak. Vámosi Nagy szerint ez a legnagyobb probléma a világ legmagasabb áfakulcsa mellett.

Ahhoz sem fűzhetünk nagy reményeket, hogy az szja-csökkentés fehérítené a gazdaságot, hiszen, amit a munkaadók és a munkavállalók elcsalnak a borítékos béreken, a kormány a magasabb fogyasztási adókon fogná meg. Azonban az áfacsalás legalább akkora iparág Magyarországon, mint az szja-csalás.

Balul sült el az első adócsökkentés

Az Orbán-kormány egyik legtöbbet kritizált intézkedése már eddig is az volt, hogy 2010-től a 20 százalékos effektív kulcsról 2013-ra fokozatosan 16 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadó mértékét. Ez volt a kabinet első nagy intézkedése. Azonban a változtatás egyáltalán nem úgy sikerült, ahogyan eltervezte. A lépés bejelentésekor Orbán Viktor azt mondta: „vezessük be az egykulcsos családi jövedelemadót, amelyre két év alatt állunk át úgy, hogy ennyi idő alatt 1,3 millió, vagyis 1 millió 300 ezer munkavállalót vonunk be az adórendszerbe, és ennyi idő alatt kivezetjük a rendszerből az adójóváírás intézményét”. 

Akkor még azzal számolt a kabinet, hogy az alacsony kulcs miatt kieső szja-bevételeket a jelentős – 3-5 százalékos vagy azt meghaladó – gazdasági növekedés és foglalkoztatásbővülés nyomán megnövekedő adóbefizetések fogják kompenzálni. A nagy növekedés álma azonban hamar szertefoszlott, és a foglalkoztatás sem nőtt. 2010 augusztusában 3,789 millió foglalkoztatott volt, ami idén február-áprilisra 3,869 millióra nőtt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez közel 80 ezer fős javulás, ennek azonban valószínűleg nagy része közmunkás, ami nehezen tekinthető a foglalkoztatás tényleges javulásának. Más szavakkal, nagyjából igaza lett például a 2010 végén feloszlatott Költségvetési Tanácsnak, amely 2014-re legfeljebb 100 ezer fős foglalkoztatásbővüléssel számolt.

Az szja-csökkentéssel párhuzamosan a kormány már 2010-ben megkezdte a fogyasztási, vagy fogyasztási típusú adók emelését, vagy bevezetését. A jövedelemadó-csökkentés növekedés nélkül hatalmas lyukat ütött a költségvetés bevételi oldalán, amit a kormány új fogyasztási típusú adókkal vagy áfa- és jövedékiadó-emelésekkel próbált betömni. Erről szóltak a telekom- és az energetikai cégekre, valamint a hipermarketekre 2010-ben kivetett válságadók, ilyen a pénzügyi tranzakciókat 2013-tól terhelő illeték, a tavaly augusztusban indult telefonadó, a chipsadó és a biztosítási adó is.

A lyukat ehelyett egy lépésben be lehetett volna tömni például azzal, ha 16-ról 20 százalékra emelték volna a személyi jövedelemadó kulcsát. Egyes vélekedések szerint világosan látszik, hogy egy ekkora államadósság-terhet cipelő ország nem képes működni ilyen alacsony jövedelemadó-szinttel, hiszen még a jóval kevesebb adóssággal rendelkező Szlovákiában is 19 százalékos az szja-kulcs.

A másik probléma, hogy az adócsökkentéssel párhuzamosan kivezették az adójóváírást, ennek következtében az alacsony keresetűek adóterhelése ugrásszerűen megnőtt, míg a magas keresetűeké jelentős mértékben csökkent. Ez gazdasági szempontból lényeges változás: annak a rétegnek csökkent jelentősen a jövedelme, amely azt teljes egészében fogyasztásra költi, és ezáltal hozzájárul a gazdasági növekedéshez.