Pénzügyi szakemberek, befektetők és politikai döntéshozók tűkön ülve várták az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének, Ben Bernanke-nek a szerda esti sajtótájékoztatóját. Valamennyien attól tartottak, hogy a Fed bejelenti az offenzív amerikai kötvényvásárlás és pénznyomtatás végét, és ezzel gyakorlatilag megszűnik az "ingyen pénz" időszaka. Bár Bernanke nem jelentette be a monetáris lazítás befejezését, azt azonban nyilvánvalóvá tette, hogy ha az amerikai gazdasági mutatók kedvezően alakulnak, akkor 2013 végén megkezdődhet a Fed állampapír-vásárlásainak korlátozása, illetve 2014 közepén a Fed teljesen abbahagyhatja a kötvények vételét.

Kimondott dátum nem volt, találgatás már igen

A piacok egy ideje már számítottak arra, hogy az amerikai jegybank bejelentheti az évek óta zajló kötvényvásárlás végét, ám konkrét dátumról – amely most sem hangzott el – eddig nem esett szó, lassú kivezetésről viszont igen. Mindez azért érdekes, mert a mennyiségi lazítás (Quatitative Easing, QE) megszűnte akár drámaian is hathat a pénzpiacok hangulatára.

Az utóbbi időszakban a gazdaság felpörgetése érdekében a jegybankok államkötvényeket vásároltak, hogy fenntartható szinten tartsák a nagy adósok kamatköltségét. Emellett az irányadó jegybanki kamatszint is extrém alacsony szintre süllyedt (a japán és az amerikai nulla, az eurózónáé is 0,5 százalék), hogy a kockázatvállalási és vállalkozási kedvet növeljék, és beindítsák a gazdasági növekedést. A jegybankok által teremtett pénzbőség azt eredményezte, hogy a tőzsdék kisebb-nagyobb ugrásokkal szárnyaltak, az ingatlanárak a fejlett országokban csúcsokat döntögettek, az államkötvények esetében a korábban kockázatosabbnak minősített papírokra is "haraptak", ezt lovagolták meg a feltörekvői piacok is, köztük Magyarország.

Ben Bernanke, a Fed elnöke belengette a monetáris lazítás végét

AFP / Mandel Ngan

Már a Fed elnökének bejelentése előtt is megindult a forráskivonás a kockázatosabbnak tekintett fejlődő piacokról a fejlett, biztos háttérnek tekintett magországok irányába. A Bloomberg szerint az utóbbi négy évben mintegy 3900 milliárd dollár folyt a feltörekvői piacokra. A hatalmas pénzösszeg visszaáramlását pedig az is gyorsíthatja, hogy a Világbank előrejelzése szerint a kínai gazdaság idén 14 éve a leglassabb mértékben nőhet, emellett a törökországi és brazíliai tüntetések, zavargások is elriaszthatják a feltörekvő piacokon az eddigi befektetőket.

A monetáris lazítás végének felsejlése a feltörekvő országok tőzsdéiről, befektetési alapjaiból való pénzkiáramlás mellett ezen országok fizetőeszközeit is érintik. Gyengült az orosz rubel, a dél-afrikai rand, az indiai rúpia, és természetesen a közép-kelet-európai térségek valutái is, úgymint a forint vagy a lengyel zloty. A feltörekvő piacokon emellett az államkötvényhozamok is emelkedésnek indultak, az európai tőzsdéket pedig lejtmenetbe küldte a bejelentés: csütörtök délelőtt a német DAX 2, a francia CAC 40 szintén kettő százalékot esett, a trendet pedig a magyar börze is követette – a BUX fél 11 körül 1 százalékos mínuszban volt, ez késő délelőtt 0,7-re módosult.

Az amerikai monetáris lazítás vége – bár az olcsó pénz korszakának befejezését jelenti – azt is mutatja, hogy az amerikai gazdaság a Fed szerint kezd erőre kapni. Ezt ugyan egyes elemzők az amerikai jegybank túlságos optimizmusának tartották, de ezt az álláspontot gyengíti, hogy a munkanélküliség is csökken, hamarosan lemehet 6,5 százalékra. Mivel az ingatlaneladások is növekednek, úgy tűnik, az amerikai kilábalás már nem csak remény, hanem egyre inkább valóság. A monetáris lazításra így pont addig lehet szükség, amikor már "el lehet engedni" az amerikai gazdaság kezét.

Ha az USA gazdasága mégsem veszi a várt kedvező fordulatot, akkor a Fed még bármikor dönthet úgy, hogy folytatják a kötvényvásárlást, ugyanis nincs "előre meghatározott monetáris politikájuk", a gazdasági folyamatok függvényében döntenek. Ezzel együtt az elemzők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy ha a Fed óvatosan lép, akkor nem lesznek negatív következményei a mennyiségi lazítás lassításának, illetve leállításának. Az amerikai gazdaság erőre kapásából pedig a világ többi része, így a jelenleg gyengélkedő Európa és benne Magyarország is profitálhat.

Hullámvasutazás jöhet a következő napokban a világ tőzsdéin

AFP / Stephen Chernin

Ki úszik fürdőgatya nélkül?

Az amerikai monetáris lazítás fő haszonélvezői az elmúlt években a feltörekvő piacok voltak, ahová Magyarország is tartozik. Óriási pénzek, a monetáris lazítással létrehozott pénz nagy része kötött ki ezeken a piacokon, többek között magyar állampapírokban is. Részben ennek, valamint az elmúlt időszakban a japán monetáris lazításnak volt köszönhető, hogy jelentősen csökkentek a magyar állampapírhozamok, a jegybank monetáris tanácsa pedig folyamatosan csökkenthette az alapkamatot. Azonban, ha a Fed az év végétől kezdődően fokozatosan elzárja a pénzcsapot, a pozitív sztori véget érhet a feltörekvő piacokon.

"Úgy tűnik, a piac azt gondolta, a monetáris lazítás örökké fog tartani. Ezt mutatja, hogy elég nagy eladói nyomás jelent meg a piacokon a Fed szerda esti bejelentését követően, ami meglepő, mert erre azért lehetett számítani" – mondta a hvg.hu-nak Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az amerikai változások mögött egy még súlyosabb történet is meghúzódhat, ami egyelőre kevés figyelmet kap: a kínai bankrendszerben valószínűleg likviditási krízis alakult ki, ugyanis a kínai bankok feltehetően egyre kevésbé bírják azoknak a hiteleknek a terheit, amelyeket az erőltetett gazdaságélénkítés során kihelyeztek a kínai gazdaságba (sok esetben nem megtérülő beruházásokba). Amennyiben a kínai hitelbuborék kipukkan, az ugyancsak komoly negatív hullámot indíthat el a globális piacon.

A változtatás mindenkit meg fog ütni, „amikor lemegy a  dagály, kiderül, ki úszik fürdőgatya nélkül” – fogalmazott a hvg.hu kérdésére Zsiday Viktor, a Concorde elemzője, aki arra számít, hogy a feltörekvő országok szétválnak jó és rossz országokra. Szerinte Magyarország a pozitív országok között fog szerepelni a befektetők listáján. Ennek az elemző szerint elsősorban az az oka, hogy kiegyensúlyozott a költségvetés és a külkereskedelmi mérleg. Azonban a magyar piacon is komoly kilengéseket okozhat az amerikai pénzcsap elzárása, ami jól látható már abból is, hogy a magyar országkockázati felár (CDS) csütörtök délelőtt a szerdai 298 bázispontos záróértékről 330 bázispont fölé emelkedett.    

Zsiday szerint az amerikai váltás valószínűleg le fogja állítani a magyar alapkamat csökkentését, ugyanis a befektetők által elvárt kamatszint (leegyszerűsítve: az a szint, amennyiért hajlandók megvásárolni az ország állampapírjait) emelkedni fog. Ezt egyébként Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja már jelezte is. Mint a The Wall Street Journalnak adott interjúban fogalmazott, a külső környezetben bekövetkező bármilyen éles fordulat, amely megváltoztathatja a befektetők kockázatvállaló hajlamát és lassíthatja a tőkebeáramlást, arra vezethet, hogy Magyarország már nem lenne képes folytatni a kamatcsökkentési ciklust.  

Duronelly a magyar piacot illetően részben egyetértett Zsiday Viktor megállapításaival, mely szerint az ország fundamentális szempontból pozitív pozícióban van, azonban kiemelte azt is, hogy az is fontos kérdés, hogy egy piac mennyire tud ellenállni a tőkekiáramlásnak. Ez történhet ugyanis, ha véget ér az amerikai monetáris lazítás: a tőke, amely eddig a feltörekvő piaci kötvényalapokba áramlott, megfordulhat és elkezdhet visszaáramlani. A kérdés az, mennyire stabil az a tőke, amely Magyarországon állomásozik, és ha  megindul kifelé, a magyar piac mekkora vételi erővel képes ellensúlyozni a folyamatot. Ne felejtsük el, hogy a magyar piac mérete a magánnyugdíjpénztárak kiesésével jelentős mértékben csökkent, így az ellensúly is jóval kisebb, amely kompenzálhat egy jelentős tőkekiáramlást – figyelmeztetett Duronelly Péter.