A vizsgált időszak lényeges, hiszen a közgazdász hangsúlyozza, hogy miközben 2010 és 2013 között valóban megszorított Európa, addig 2008-2009-ben még élénkített, amely két időszak eredőjeként végül valóban úgy tűnik, hogy összességében mindössze három európai ország húzott a nadrágszíjon - írja a Pénzügyi Szemle Online.

Csupán Görögországra, Olaszországra és Magyarországra igaz, hogy a 2006-07-es GDP-arányos költségvetési hiányt lényegesen csökkentette volna 2012-13-ra. Az országok többsége ezzel szemben a válság kirobbanását megelőző évhez képest változatlan költségvetési pozíciót tud felmutatni ma, és szép számmal vannak olyanok, akik növelték GDP-arányos hiányukat, vagyis keynesiánus gazdaságpolitikát folytattak.

Érdekes a kutató felvetése, miszerint bár a közgazdász társadalom java része ostorozza Európát a szigorú fiskális politikáért, valójában a legtöbb országban nem hogy megszorítás nem volt, de egyenesen emelkedtek a költségvetési hiányok. Ahogy azt várni lehetet, Salim Furth beszámolóját hevesen bírálták a szenátusi meghallgatáson, sőt a közgazdász társadalmon belül sem maradt el a kritika, melyet elsősorban a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman vállalt magára.