Ha a válasz nemleges lesz, az igencsak komoly viharokat kelthet Európában, talán éppen olyan szélsőséges mértékben, mint amennyire megnyugtatóan hatott Mario Draghi EKB-elnök 2012 júliusában tett nyilatkozata, melyben egyértelművé tette: az EKB minden tőle telhetőt megtesz, hogy mentse az eurót és az eurózónát – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

A gond ugyanakkor az, hogy a piacok támasztása céljából életre hívott kötvényvásárlási programból így már kettő van Európában – mutat rá Hans-Werner Sinn, a University of Munich professzora. Ott van az EKB programja, és ott van az európai stabilizációs alap, az ESM (European Stability Mechanism) programja. Ugyanazt a feladatot viszont nem láthatja el mindkét intézmény, és miután a német alkotmánybíróság az ESM-re tavaly már áldását adta, így logikus lenne, hogy az EKB programjáról úgy dönt, hogy túllép a német és európai jogi kereteken, áll a blogbejegyzésben.

Ez ugyanakkor súlyos csapás lenne az európai pénzügyi rendszerre, hiszen bár direkt módon a német alkotmánybíróság nem tilthatja meg az Európai Központi Banknak, hogy a másodpiacon megtámassza a bajba jutott eurózóna tagok kötvénypiacait, közvetett módon bizony korlátozhatja, végső soron pedig el is lehetetlenítheti a program működését. Természetesen a pénzpiacokon mindig mindenre van megoldás, és ha a német alkotmánybíróság szerint a jelenlegi felállás nem szabályos, akkor az illetékesek majd megtalálják a módot, hogy azzá tegyék. Mindenesetre az európai adósságválság során az elmúlt egy év stabilitását pont az EKB elnökének ígérete adta, és ha az alkotmánybírák kimondják, hogy az EKB nem támaszthatja a piacokat, akkor félő, hogy ez a stabilitás hirtelen odavész, áll a blogbejegyzésben.