A 2011 márciusában a földrengés és az utána érkező cunami következtében súlyosan megsérült fukusimai atomerőműben jelenleg a mentés és kármentesítés elhúzódása mellett ma az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a megolvadt reaktor hűtésére használt, erősen sugárszennyezett víz a talajba szivárogva utat talált magának a tengerbe. Mint azt már két hónapja megírtuk: néhány nap alatt kilencvenszeresére nőtt a szennyezettségi szint (ezt azóta csak intenzitásában sikerült mérsékelni, a szivárgás azóta is fennáll) és bár ez az erőmű üzemeltetője, a Tepco szerint nem egyértelműen bizonyíthatóan van összefüggésben a nukleáris balesettel, a helyzet továbbromlása már kormányzati fenyegetőzéseket is indukált.

Ha kiemelik a fűtőelemeket, ennyi védelem nem lesz elég

AP / Yoshikazu Tsuno

Múlt szerdán Shinzo Abe, japán miniszterelnök azt mondta, eztán a kormány feladata is, hogy felgyorsítsa az elhárítási munkálatokat és a tisztítást. E nyilatkozatot elemzők máris akként értelmezik, hogy ez hivatalos beismerése annak, hogy az erőművet üzemeltető Tepco két és fél év alatt sem volt képes átlátható és elfogadható menetrenddel előállni a katasztrófa következményeinek kezelésére.

Az egyre nyomasztóbb ökológiai katasztrófa megfékezése érdekében a Tepco egyre vadabb ötletekkel áll elő. Nemrég azzal az ötlettel álltak elő, hogy le kellene fagyasztani az egész földterületet a tengerhez vezető földsávon, hogy a folyadék mozgását megállítsák. 

A Business Insider oldalán most egy még hajmeresztőbb elképzelésről számolt be a Reuters két újságírója. E szerint az erőműnél mentési munkálatokat végző üzemeltető azzal venné elejét a ma már naponta mintegy 300 tonna nukleárisan erősen szennyezett talajvíz tengerbe jutását, hogy a megolvadt reaktorból az összeroncsolódott üzemanyagcellákat és más sugárzó részeket kiemelnék és biztonságosabb, nem szivárgó tárolómedencébe helyeznék el.

A 400 tonnányi, erősen sugárzó kiégett fűtőelemek kiemelése a sérült reaktorépületből egy soha még ki nem próbált művelet. A veszélye leginkább az, hogy a több mint 1300 használt fűtőelemkazettát lényegében egyszerre, egymáshoz nem érve kellene kiemelni egy olyan épületből, ami valójában bármikor összedőlhet. Más összevetésben: a feladat bonyolultságát jól mutatja, hogy az elmúlt két és fél évben összesen kettő ilyen darabkát sikerült eltávolítani a fűtőelem-maradványokból.

Arnie Gundersen, a veterán amerikai nukleáris mérnök, aki üzemanyag-kazetták építésével foglalkozik, azt állítja, hogy éppen a számosság miatt lehet szinte lehetetlen küldetés a feladat hibátlan végrehajtása. Márpedig, ha az erősen összeroncsolódott és részben összeolvadt sugárzó tömbök emelése közben akár csak egy kazetta is beszorul vagy túl közel kerül egy szomszédos "csomaghoz", Gundersen szerint a világ eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája is bekövetkezhet. Ráadásul a kiemelés sikerre a probléma megoldása szempontjából még csak félsiker, mert a "masszát" egy megfelelő hűtőmedencébe kell szállítani és elhelyezni – márpedig – mutat rá több szakértő is, Csernobil szakofágproblémája is azt bizonyítja, hogy nincs abszolút biztonságos tárolás és elhelyezés.

A Tepco azonban mindezekkel együtt is megoldhatónak tartja a bonyolult manővert, melynek során az egyenként mintegy 300 kg-os, 4 és fél méter hosszúságú üzemanyag rudakat (összesen 1331-et) és még további 202 szerkezeti elemet a speciális tárolómedencébe helyeznének el. Sőt, a cég már akár novemberben hozzákezdene a munkálatokhoz, ami a Tepco szerint mintegy egy évet venne igénybe, és végül nem kellene felülírni a 40 évesre tervezett mentési munkálatok 11 milliárd dolláros költségkeretét sem.

Ha a mentési kísérlet nem sikerül, akkor számítások szerint akár a hirosimai atombomba erejének 14 ezerszerese szabadulhat el.