Az eurót 305 forinton kellene rögzíteni – nyilatkozta múlt csütörtökön Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató igazgatóságának elnöke a Gazdasági Rádiónak adott interjújában. A 305 forinton rögzített árfolyam szerinte kedvező lenne az exportőrök számára, egy kicsit "fogja" az importot, a fizetési mérleg jövedelem számláira is kedvező hatást gyakorolna, ráadásul kiszámíthatóvá tenné az országot.

A közgazdász már idén májusban a Heti Válaszban is megemlítette, hogy ezen a szinten lenne szükséges rögzíteni a forint euróval szembeni árfolyamát. Más vélemények szerint egy másik "hot topic"-kal is kapcsolatban lehet a forintgyengítés felvetése: egy a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) dolgozó forrás szerint csak akkor lehet értelme a devizahitelesek megmentésének, ha gyengíteni akarjuk a forintot. A képlet ugyanakkor egyáltalán nem ilyen egyszerű, ráadásul az elemzőket is komolyan megosztja a kérdés.

Nincsenek már kőbe vésett szabályok

A Lehman-csőd óta a közgazdaságtanban már nincsenek kőbe vésett szabályok, ez is egy hasonló téma – fejtette ki Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója. Szerinte egy rögzített, illetve lebegő árfolyamnak is megvannak az előnyei, de a hátrányai is. Sikeres gazdaságpolitikára mindkét esetben vannak példák. Az árfolyam-politika kérdése fontosnak tűnik, ám a gazdaság teljesítményének alakulása a stratégiai igazgató szerint nagyrészt nem ezen múlik. Természetesen ettől még lehet észérveket felhozni mind a két árfolyamrendszer mellett, és mindig lehet találni olyan rövid távú szituációt, amikor egyik vagy másik a racionális, és hatékonyabban támogatja a költségvetési irányokat.

Egy euró legyen 305 forint: sokan nem értenek vele egyet

Túry Gergely

Sarkadi-Szabó személy szerint azonban hosszú távon inkább a lebegő árfolyam mellett foglalna állást, mivel így a piacra van bízva, hogy "alkosson ítéletet" az adott fizetőeszközről. A piac persze sokszor túllő az árfolyam alakításakor, ám sokszor vissza is korrigál, így egyensúlyozza ki az adott árfolyamot és ad visszacsatolást a gazdaságpolitikának. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fiskális és monetáris politikának ne maradjon kellő eszköztár a kezében, amivel befolyásolni képes a forint árfolyamát, ezzel segítve a mindenkori gazdaságpolitikai célok teljesülését. Ennek tükrében a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója szerint egyensúlyi árfolyamot sem lehet meghatározni közép-hosszabb távra (pláne nem egy ilyen gyorsan változó világgazdasági környezetben). És ezt talán érdemesebb a piacra bízni.

Jó lenne a rögzítés

A leértékelés lehetőségének elérése és fenntartása valóban kívánatos lenne, ám az árfolyamgyengítés addig nem egy reális opció, amíg magas a háztartások és az állam devizában jegyzett adósságállománya. Az árfolyamgyengítés emiatt növelné az adósságunkat. Ezért fontos, hogy a kormány kezdjen valamit a devizában fennálló adóssággal – mondta a hvg.hu-nak Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

A közgazdász egyetértett Heim Péterrel abban is, hogy a forintot az euróhoz kellene rögzíteni. A magyar gazdaság egyik alapvető problémája ugyanis az, hogy a tőke rendkívül drága: az elmúlt évtizedben a vállalati hitelkamatok 9-11 százalék körül mozogtak, ami 4-6 százalékkal magasabb forrásköltséget jelentett a versenytársainkhoz képest.

Erre a devizahitelezés volt az egyik megoldás, de ez kudarcba fulladt. A másik megoldás az úgynevezett funding for lending: a jegybank olcsó forrást nyújt a bankoknak, hogy hitelezzenek. Ezt kezdte el most a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB), és egyelőre nem lehet megítélni, milyen hatása lesz a programnak. A harmadik kínálkozó megoldás Pogátsa Zoltán szerint az árfolyam fixálása lenne: ezzel ugyanis importálnánk az euró alacsony kamatszintjét (az irányadó kamat szintje tulajdonképpen követi a horgonydevizát kibocsátó ország kamatszintjét – a szerk.), így a vállalatok alacsony kamaton juthatnának hitelekhez.

Rossz ötlet

Egyes elemzők azonban inkább egy konzervatív álláspont mellett érvelnek. Ha a lakosság devizahitel-állományát rendezné is a kormány, a vállalati szektor és az államadósság jelentős része továbbra is devizában lenne, és ezen keresztül az árfolyamgyengítésnek negatív hatása lenne a pénzügyi stabilitásra és a gazdasági növekedésre is – mondta Gárgyán Eszter. A Citibank elemzője szerint az árfolyam eltolásának nem lenne akkora hatása az exportteljesítményre sem, ugyanis az exporthoz jelentős mértékben, mintegy 60 százalékban importárut használunk fel.

Gárgyán Eszter szerint az elmúlt időben megjelent kormányzati nyilatkozatok nem utalnak arra, hogy a kormánynak árfolyamgyengítő tervei lennének. Kósa Lajos például már korábban is tett olyan kijelentéseket, amelyek hatással voltak az árfolyamra, így legutóbbi megszólalása is csak egy újabb szélsőséges nyilatkozat. Mint ismert, Kósa Lajos múlt csütörtökön egy televíziós interjúban fejtette ki a véleményét arról, hogy kötelező érvényű, a devizahiteleket véglegesen kivezető megoldásra van szükség, de kockázatos lenne olyan eszközökkel élni, mint amit a végtörlesztés esetében alkalmaztak.

A Citibank elemzője szerint valószínűleg Heim Péter nyilatkozata sem felel meg az MNB jelenlegi törekvésének, hogy csökkentse a devizatartalékot. Heim árfolyamrögzítéséhez ugyanis a jelenleginél jóval nagyobb devizatartalékra lenne szükség, hogy a jegybank beavatkozásaival képes legyen fenntartani a rögzített árfolyamot.

A stabilitás fontosabb

Az állam és a magánszektor magas devizaadóssága miatt az árfolyamgyengítésnek több a kockázata, mint amennyi hasznot húzhatnánk belőle – mondta a hvg.hu-nak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A közgazdász szerint külkereskedelmi szempontból egyáltalán nem igazolt, hogy ennek pozitív hatása lenne. Ehelyett sokkal fontosabb a stabil árfolyam, ez ugyanis alacsonyabb kamatszinten történő finanszírozást tesz lehetővé. Az másodlagos, hogy hol van ez az árfolyam.

Mivel az árfolyamrögzítés a hiányzó stabilitást részben pótolhatná, egy reális felvetés lehetne Forián Szabó Gergely szerint, ugyanakkor megjegyezte, hogy az ára általában az, hogy csökkenti a gazdaság sokkellenálló képességét.

A Magyar Nemzeti Bank törekvéseinek sem felelhet meg Heim Péter nyilatkozata

hvg.hu

Eltűnik a kezdeti előny

A versenyképességet rengeteg tényező határozza meg, ezek közül csak egy az árfolyam. A jelenlegi 300-as szint nem túlértékelt, a versenyképességnek az árfolyam nem jelenti gátját – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Rövid ideig lehet gyengébb árfolyammal növekedést ösztönözni, a hazai export importhányada azonban magas, ráadásul egy kis nyitott gazdaságban a nominális árak és bérek szinte azonnal alkalmazkodnak, (megemelkedik az infláció, nőnek a nominális keresetek, megdrágul az import), így a kezdeti előny rövid időn belül költségoldalon eltűnik.

Ma Magyarországon a versenyképesség javulásához sokkal inkább hozzájárulna egy kiszámítható intézményi, jogszabályi környezet, illetve az adórendszer beruházásokat és foglalkoztatást ösztönző átalakítása – hangsúlyozta Trippon Mariann.

Az árfolyam rögzítésével ráadásul egy monetáris politikai rezsimváltás is bekövetkezne, mivel a felálló valutatanács deklarálná, hogy mindenáron megvédi a kitűzött árfolyamot. Ez pedig a CIB Bank vezető elemzője szerint azt eredményezné, hogy a 305-ös árfolyamcél kitűzése gyakorlatilag egy "felhívás keringőre", a befektetők azonnal elkezdenék tesztelni a jegybank elkötelezettségét. Kis, nyitott gazdaságban, liberalizált tőkemozgások és korlátozott devizatartalék mellett a rögzített árfolyam védelme meglehetősen problematikusnak tűnik, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaságpolitika hitelessége sem túlzottan erős. Így én kifejezetten veszélyesnek tartom az árfolyamrögzítést – tette hozzá.

Magyarországon még mindig nagy a devizaadósság, így ha gyengül az árfolyam, akkor azt mind az állam, mind a lakosság megérzi a törlesztőrészletek megugrásán. Ha a lakossági devizahiteleket ki is "takarítanák" a rendszerből, akkor is ott maradna még az államnál és a vállalatoknál lévő devizahitel-mennyiség, mely mintegy 70 milliárd euróra tehető. Ez pedig nem engedi azt meg, hogy a gazdaságpolitika számára irreleváns legyen az árfolyam, vagy szándékosan gyengítse azt – emelte ki a CIB Bank vezető elemzője.

Trippon hozzátette, hogy amikor cégvezetőkkel beszél, és felteszi azt a kérdést, hogy a forint euróval szembeni árfolyama 320 legyen egy kiszámíthatatlan gazdaságpolitika mellett, vagy inkább egy 280-as szintet preferálnának a jelenleginél stabilabb gazdálkodási környezetben, a vállalatvezetők kivétel nélkül az utóbbira voksolnak.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!