„Visszaadtam az engedélyem, majd árulok asztalról” – vonja meg a vállát egy fehérneműárus a szegedi Cserepes sori piacon, hozzátéve, hogy nemcsak a kötelezően megvásárolandó, új, online összeköttetésű pénztárgépet nem tudja megvenni, de az internet havi előfizetési díját sem fogja tudni fizetni. "Ide szegény emberek járnak, nem árulhatom a bugyikat, melltartókat drágábban” – magyarázza döntését.

Mások azt fontolgatják, hogy valamelyest emelnek az áraikon, de túl sokat a vevőkör nem bír el. A piac Szeged szerényebb vásárlói számára nyújt igen színes kínálatot: cipőt, ruhát, illatszereket, tisztítószereket és élelmiszereket is árulnak. Itt már több kereskedő váltott. Inkább az asztal, mint az üzlet, ami esetünkben a felújított kockakonténert jelenti. „Mikor visszaadtam az engedélyt, azt mondták, hogy azon a napon én voltam az ötvenedik.” Az illatszereket áruló hölgy dühöng, azt meséli, hogy éppen a nyár elején nyitott meg két üzletet. Vadonatúj pénztárgépeket vásárolt, azok most mehetnek a kukába.

Kiszolgált pénztárgép a bolhapiacon: már csak illusztráció

Bánkuti András

A drága pénztárgépek is a kukában landolnak

„Még az újonnan vett gépeket sem lehet átállítani az új rendszerre, erősíti meg az illatszerárus aggodalmát Pásztor András, egy szegedi pénztárgépszerviz vezetője. Van rá mód, de túl költséges. Az 50 ezer forintos állami támogatást használt gépekre nem lehet igénybe venni, csak azokra a gépekre, amelyeket már engedélyeztek. „1200 ügyfelem volt a tavalyi áfaátállításnál, közülük 200 most leselejtezte a gépét. Nem folytatják tovább a tevékenységüket. Nagyjából 5 százalékuk váltott, többen viszonteladók lesznek, de sokan végérvényesen abbahagyják. Nézzen körül, itt már lépni sem lehet a leselejtezett gépektől” – mutatja Pásztor.

A szerviz vezetője megemlíti egyik ügyfelét, aki három iskolabüfét működtet, de a havi adózatlan nyeresége nem éri el a 200 ezret, ha az alkalmazottak bérét kifizette. „Miből venne 3 pénztárgépet? A gépek leselejtezésének költsége 8500 forint, az még belefér neki.”

Új pénztárgépre még megrendelést sem tudnak felvenni

„Csak engedélyezett gépre vehetünk fel rendelést, amiből egyelőre kevés van. Ha ma leadja a rendelését valaki, legkorábban október közepére tudunk szállítani” – mondja Pásztor, aki szerint a piacon kapható egyik lengyel gép forgalmazója csak úgy köt szerződést, ha ő azt egyoldalúan, bármikor módosíthatja, amit képtelenek vállalni.

Az 50 ezer forintos támogatást egyébként a kiskereskedő- és szervizcégeknek kell igényelniük, és amíg a pénz megérkezik, nekik kellene meghitelezniük a gépek beszerzését. Arról, hogy mikor kell igényelniük, és mikor kapják meg a támogatást, még semmilyen információjuk nincs. Az országban van nagyjából 350 szerviz, Pásztor tudomása szerint még kevésnek sikerült leszerződnie egy gyártóképviselettel. Nekik olyan forgalmazó fogja szállítani a gépeket, mely banki segítséggel átvállalja tőlük ezt a terhet, bár a forgalmazó elmondása szerint még a gyermeke játéktraktorján is a bank jelzáloga van.

Teljes egészében vállalja át az állam!

Sorban állnak a pénztárgépek Pásztor Andrásnál

Szlavkovits Rita

A Kiskereskedők és Vendéglátók Egyesületének Csongrád megyei titkára szerint az egyetlen üdvözítő megoldás az lenne, ami a 90-es években is történt a pénztárgépek bevezetésénél: az, hogy az állam megtéríti a kereskedők költségeinek 100 százalékát, akár úgy, hogy az adójukból a teljes árat leírhatják. „Szerencsére a minisztériumban folynak egyeztetések, az eredményeket várjuk” – bizakodik Pataki Andrea. Szerinte ha nem történik az ügyben semmi, akkor Csongrád megyében arra számítanak, hogy a tagságuk 10 százaléka abbahagyja a vállalkozását. Az ő helyzetük kilátástalan, hiszen többségük a rendszerváltás előtt, illetve a 90-es években alapított céget, 50 év körüliek, és nemigen találnának más munkát – mondta a hvg.hu-nak a megyei KISOSZ-tisztségviselő.

A pénztárgépek cseréje Pataki Andrea szerint többüknek már valóban az utolsó csepp a pohárban. Kezdődött a válsággal, a kereslet csökkenésével, folytatódott a fokozott adóhatósági ellenőrzésekkel, a minimálbér emelésével. A kaput a trafikkoncessziók kiárusítása, valamint az online pénztárgépek bevezetése teheti be, mondja Pataki Andrea, aki a tevékenység felhagyásáról egy-két hónap múlva tud pontos adatokkal szolgálni.

10 ezer gépet kell eladni a támogatásért

Azt, hogy valóban egyeztetés folyik a kereskedők érdekvédelmi szervezetei és a minisztérium között a pénztárgépek cseréjének ingyenessé tételéről, nem erősítette meg a minisztérium, de nem is cáfolták. Arról adtak csupán tájékoztatást, hogy az állam az 50 ezer forintos támogatáson túl további csekély összegű (de minimis) támogatást ajánlott az engedélyezett gépek forgalmazóinak, amennyiben azok 10 ezer pénztárgépet legfeljebb 100 ezer forintos áron értékesítenek kereskedők számára. Az NGM eddig az Alt Cash Kft.-vel kötött ilyen megállapodást, de tervezik más forgalmazó cégek bevonását is. Egyelőre más kedvezményekről nem kapott a hvg.hu tájékoztatást.

Utolértük Antallfy Gábort, a KISOSZ ügyvezető elnökét is, aki arról nem tud, hogy kiskerekedők pusztán a kötelező pénztárgépcsere miatt visszaadták volna az engedélyeiket, de az szerinte is általános tünet, hogy az utóbbi évek szektort érő negatív hatásai miatt egyre többen fejezik be a kiskereskedelmi tevékenységüket. Elmondása szerint csökken a kiskereskedelmi forgalom, miközben az adminisztrációs költségek emelkedése a kiskereskedő megélhetése ellen dolgozott. Kisvárosi környezetben szerinte a kiskereskedők helyzetén az utóbbi időben az rontott a legtöbbet, ahogy a nemzeti dohányboltok termékkörét kijelölték. A pénztárgépek cseréje pedig azokat lehetetlenítheti el, akik kifejezetten az alacsonyabb keresetűek kiszolgálására szakosodtak.