Eric Depluet, az E.ON Hungária vezérigazgatója felidézte, hogy az elmúlt években számos beruházást hajtottak végre, melyek nagymértékben javították a szolgáltatás minőségét, illetve a fenntarthatóságot (ilyen volt többek között, hogy a hálózati veszteséget 10 százalékról 6 százalékra sikerült csökkenteniük). Véleménye szerint nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy az energiaellátás stabilizálása mennyire fontos az ország növekedése szempontjából. Ehhez viszont pénzre van szükség, függetlenül attól, hogy állami vagy magán kézben van-e az adott közműcég. Illetve, a jelenlegi szabályozási rendszert meg kell változtatni. Nonprofit alapon ugyanis ezeknek a szolgáltatásoknak a fenntarthatósága lehetetlen.

Eric Depluet szerint az energiapiaci citromot már rég kifacsartuk, az iparág jelenleg is veszteséget termel. Ráadásul Fasimon Sándor szerint egy ilyen szabályozói környezetben nehéz megtalálni a versenyképességet. Ezt támasztja alá Renaud Capris szerint az is, hogy a kormányzati szabályozás a távhőszektornál azonnali kompenzációt igényelt.

Csiba Péter, a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. általános vezérigazgatója egyelőre nem látja, hogy egy koherens, közös gondolkodás felé haladnánk. Pedig véleménye szerint ez csak így működhetne a jövőben. A jelenlegi szabályozási környezet ugyanis az iparág regulált részét teszik veszteségessé. Az elhangzottakkal Fasimon Sándor, a MOL-csoport magyarországi ügyvezetője is egyetértett. Mint elmondta: egy flexibilis, hosszú távon fenntartható rendszerhez, amely mellett az ország gazdaságosan működhet, mihamarabb párbeszéd kell.

Van-e jelenleg energetika Magyarországon - tette fel a kérdést a Portfolio.hu Energy Investment Forum 2013 konferencia, "Energiareform Európában - Kihívások hálójában az energiaellátás" címet viselő nyitóelőadásában Ságodi Attila. A KPMG energetikai tanácsadásért felelős partnere szerint bár a helyzet nem könnyű, de nem reménytelen. Ugyanakkor jó példák főként csak Európán kívül vannak, ahol jelenleg a növekedésre és nem a profitmaximalizálásra helyezik a hangsúlyt. Az eltérések - például az energiaárak, a hatósági árszabályozás, a beruházási hajlandóság, vagy éppen a megújulók részaránya tekintetében - az egyes országok között mindazonáltal jelentősek, így mindenhol más-más energiapolitika kezd kibontakozni. Ságodi véleménye szerint Magyarországon jelenleg a legnagyobb kihívást a METÁR rendszer elindítása, a "rezsiharc", a jobb infrastrukturális összeköttetés megteremtése Európával, valamint a versenyképesség biztosítása jelentik.

Mint azt Renaud Capris, a Dalkia Energia vezérigazgatója elmondta, jelenleg két fő szabályozási modell működik az egyes piacokon. Véleménye szerint azonban a cégek profitjának befolyásolása helyett a maximált ár modellje felé lenne érdemesebb menni. Bár mindkét modell működésérere van példa, azonban a cseh, illetve lengyel rendszer hatékonyabb hosszú távon. A maximált ár véleménye szerint ugyanis hatékonyságnövelésre ösztönzi a közműcégeket. Ságodi Attila szerint viszont a politikai beavatkozások túlkapásokhoz vezetnek, pedig egy nyitott gazdaságban nem lehet megállítani azokat a nemzetközi energiapiaci trendeket, amelyek a hazai környezetet is meghatározzák. Csiba Péter szerint pedig már az is kérdéses, hogy meddig lehet a jól látható költségek alatt, és a munkahelyek megtartása mellett biztosítani a szolgáltatást.

"Hallottam róla, hogy a kormány tárgyalásokat folytat több közműcéggel is a kivásárlásról, de nehéz lenne elhinni, hogy a nagyobb szolgáltatók ajándékba adnák részesedésüket. Mi pedig hosszú távú befektetők vagyunk. Időnként előfordul, hogy hadüzenet hangzik el, de senki nem megy el a háborúba"- zárta a délelőtti panelbeszélgetést Eric Depluet.