Az elmúlt években végrehajtott pénzügyi konszolidáció és jelentős strukturális reformok javították annak feltételeit, hogy a belső kereslet legyen az európai gazdasági növekedés motorja – közölte a finn biztos, ismertetve az Európai Bizottság rendszeres gazdasági-pénzügyi előrejelzéseinek idei harmadik, őszi fejezetét.

 Olli Rehn ugyanakkor hozzátette, "túl korai lenne kijelenteni, hogy győztünk; a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas, ezért tovább kell dolgoznunk az európai gazdaság korszerűsítésén, a fenntartható növekedésért és új munkahelyek teremtéséért".

Az őszi prognózis kiadását követő sajtótájékoztatón Olli Rehn bejelentette, hogy a bizottság egy hét múlva teszi közzé az egyes országok költségvetéseiről az előrejelzés alapján alkotott véleményét.

Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa tájékoztatójában elmondta, hogy alapvetően három tényező segítette az euróövezetet és az Európai Uniót gazdasági helyzetének javulásához: a belső kereslet növekedése, beleértve a beruházások növekedését, az export növekedése, valamint a globális gazdasági környezet alakulása.

Az utóbbi azonban a feltörekvő térségek gazdasági növekedési ütemének lassulása miatt kevésbé kedvezően hat az európai gazdaságra, mint az elmúlt években.

Az európai gazdasági növekedés külső kockázatai tehát erősödtek, amit a feltörekvő térségek lassuló növekedési üteme mellett az Egyesült Államokban az adósságplafon kérdésében kialakult politikai szembenállás is súlyosbított – mutatott rá beszámolójában Olli Rehn.

Az európai és euróövezeti infláció csökkent az idén elsősorban a fogyasztói árakra a gyenge kereslet miatt ható alacsony nyomás következtében. A deflációs kockázat azonban elenyésző, a maginfláció 2014-ben és 2015-ben 1,5 százalék körül stabilizálódhat – jelezte Olli Rehn.