A tanács azután tette közzé a dokumentumot, hogy jóváhagyta a jegybank most publikált Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványát.

A bankrendszer erejét mutatja, hogy tőkemegfelelési mutatója 16,6 százalék, ami nemzetközi összehasonlításban is magas – mondta csütörtökön újságíróknak Vonnák Balázs, az MNB igazgatója.

A tőke-stresszteszt alapján kezelhető mértékű lenne az a tőkeigény is, ami egy sokkal kedvezőtlenebb forgatókönyv bekövetkezésekor keletkezne.

A likviditási stresszteszt alapján a bankrendszer kellő likviditással rendelkezik, a tartalékok elegendőek arra, hogy az összes hitelintézet akár jelentős sokk esetén is eleget tegyen közvetítői funkciójának.

A bankrendszer külső finanszírozási forrásokra való ráutaltsága folyamatosan csökken, így a hitel-betét arány rendszerszinten már 110 százalék körüli – olvasható a jelentés összefoglalójában.

A pénzügyi rendszer gazdaságot támogató funkciója javul, ugyanakkor ez a kedvező tendencia egyelőre főként a jegybank lépéseinek köszönhető. A kedvezőbbé váló vállalati hitelezési folyamatokban meghatározó szerepet játszanak a jegybanki kamatcsökkentések, melyek a gazdaság minden szereplőjére kihatnak – vélik.

Devizahitelek a fő kockázatok között

A pénzügyi stabilitási kockázatok közül kiemelkedik a jelentés szerint a háztartások devizában való eladósodottsága. A számottevő csökkenés ellenére a devizaalapú jelzáloghitel-állomány még mindig 3 500 milliárd forintot tesz ki, 500 ezer szerződéshez kapcsolódóan.

Az adósok rendelkezésre álló jövedelmüknek magas, 25 százalékos arányát költik hiteltörlesztésre. A természetes fedezet hiánya miatt a lakossági ügyfelek jelentős mértékű árfolyamkockázatot is viselnek, aminek kezelése valamennyi szereplő érdeke.

A lakossági ügyfeleknél a probléma megoldását az árfolyamkockázat megszüntetése jelentheti. Emellett indokolt lehet a referenciakamatozás kiterjesztése a fennálló jelzáloghitel-állományra, ami mérsékelné az ügyfelek kamatkockázatát és kamatterhét. A devizahitelesek problémájának megoldása a hitelezési fordulatot is előrébb hozhatja ebben a szektorban – írják a jelentésben.

Bár a lakossági portfólió romlása várhatóan lelassul a következő években, a nem teljesítő hitelek aránya pedig csökkenésnek indul, a teljesítő devizahitel-adósok mellett a fizetési késedelemben lévő deviza- és forinthitel-adósok problémáit is kezelni kell.

A nemteljesítő jelzáloghitelek állománya a bankrendszerben eléri a 900 milliárd forintot, és körülbelül 120 ezer szerződést érint, de a nem banki pénzügyi közvetítők portfóliójában is jelentős méretű a nemteljesítő állomány. A túladósodott háztartások problémájának komplex kezelését a magáncsőd intézményének minél előbbi bevezetése szolgálhatja – javasolják.

A hazai bankrendszert tartósan gyenge jövedelmezőség jellemzi, ami az egyes banki szereplőket üzleti stratégiájuk újragondolására késztetheti. Ez a piac struktúrájának átalakulásához vezethet – jegyezték meg.

A konszolidációs folyamatban rövid távon a kisebb bankok és szövetkezeti hitelintézetek érdemben növelhetik piaci részesedésüket, hosszabb távon pedig új szereplők megjelenése sem zárható ki.