A Pénzkérdés blog eljátszott a gondolattal, milyen lenne egy devizahiteles dráma. A kormányról azért van szó egyes számban, mivel ebben a drámában a devizahitelesek között senki nem akar különbséget tenni: egy oldalra került az a spekuláns, aki az olcsó hitel és a száguldó ingatlanpiac csábítása miatt vett fel hitelt, valamint az, aki egyszerűen csak saját otthont akart a családjának. De milyen kifejletre is számíthatunk, mi lesz a hitelesekkel, a bankokkal, a gazdasággal? És mi lesz a jövő évi választásokkal? – teszik fel a kérdéseket a blog szerkesztői. A Fidesz-frakció és a kormány kezében van a megoldás kulcsa, így a megoldáshoz is úgy juthatunk a legközelebb a blog szerint, ha a kormány lehetséges céljai mentén indulunk el.

A blog négy opciót vázol fel, mint megoldókulcsot a kialakult helyzetre. Az első az, hogy segíteni kell a rászorulókon. Az MNB szeptemberre vonatkozó statisztikái szerint a devizalakáshitel-szerződés állományának 17,2 százaléka csúszik a fizetéssel, 16,6 százaléka pedig már 90 napon túli késedelemben van, vagyis az állomány 34 százaléka lassan az út szélére kerül. A végtörlesztés nem volt a legjobb megoldás az igazán rászorulók számára, az árfolyamgát már inkább értelmezhető nekik nyújtott segítségnek. Érdekes azonban, hogy az adósok 61 százaléka, vagyis 270 ezer ember mégsem lépett be az árfolyamgátba. Egy MNB- felmérés szerint a kimaradók 14 százaléka nem volt rá jogosult – például azért mert 90 napon túli fizetési késedelemben volt. A legutóbbi módosítás szerint az árfolyamgát előttük is megnyílik, így ez a kör is segítséget kaphat. Az igazán bajba jutottakon azonban ez sem fog segíteni, ugyanis az MNB már említett felmérése szerint a megkérdezettek 30,5 százaléka azért nem lépett be az árfolyamgátba, mert így is túl magasnak tartotta a törlesztőrészleteket. Amennyiben a valóban bajba jutottak megsegítése a cél, akkor ide sorolható megoldási lehetőség az ócsai szociális lakópark is, ám az 500 ezer forintos négyzetméteráron épülő félkész parkban eddig mindössze pár tucat család él – írja a blog.

A második opció lehetne az, hogy minden devizahitelest megsegítenek a blog szerint. Ebben az esetben a devizahitelesek mentésekor a kormányzatnak azt a választói igényt is mérlegelnie kell, hogy a megoldás nem hozhatja a devizahiteleseket jobb helyzetbe a forinthiteseknél. A devizahitelesek között sok olyan van, akik nem jelzálogalapú lakáshitelt hitelt vett fel, hanem szabadfelhasználású jelzálog- vagy autóhitelt, és nem ingatlant, hanem például autót vásárolt. Mindeközben azt a kormány képviselői azonnal le is szögezték, hogy kizárólag a lakáscélú jelzálogalapú, devizaalapú hiteleseknek kívánnak segíteni, vagyis az autót vásárlók kimaradnak a mentésből. Más kérdés, hogy ezzel azok a szabad felhasználású devizahitelt felvevőket is kiöntik a vízzel együtt, akik egyébként lakásvásárlásra vagy felújításra vettek fel kölcsönt, és annak bedőlésével ugyanúgy elveszíthetik otthonukat mint a lakáshitelesek – írja a blog.

Harmadik opció lehetne az, hogy minden hitelest megsegítenek. Érdekes felvetés, de ezt a cél nem megvalósítható, hiszen ezzel magát a "hitelt" kellene hibás terméknek minősíteni. Ez a blog szerint furcsa lenne akkor, amikor a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében éppen most szórt ki a jegybank 700 milliárd forintot a vállalkozásoknak, illetve amikor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éppen arról beszél, hogy a magánszemélyek lakásvásárlását is hasonló programmal kellene ösztönözni – írja a blog.

A negyedik variáció ugyanakkor az a szcenárió lenne a blog szerint, mely szerint a cél az, hogy nyerjünk meg minél több szavazót. A blog szerint ez talán az egyik legérdekesebb cél, hiszen ahhoz, hogy eldönthessük, mely módszerrel nyerheti a kormányzat a legtöbb voksot, azt is tudni kell, hogy a választópolgárok többsége mivel nyerhető meg, illetve mi kommunikálható feléjük a legjobban. Ez utóbbi a jelenlegi környezetben legalább annyira fontos, mint az előbbi, így előfordulhat, hogy extrém megoldás lesz végül a befutó. Amennyiben ezt a célt fogadjuk el, akkor vajon elég lehet a kiterjesztett árfolyamgát, a kilakoltatási moratórium áprilisig történő kitolása? Elképzelhető, hogy áprilisban meginduljanak a kilakoltatások? A válasz egyértelműen nem a blog szerint.

Felvetődhet ugyanakkor ennek kapcsán az a kérdés, hogy szavazatszerzési szempontból vajon megváltást jelenthet az, ha a Kúria meghozza a várva várt jogegységi határozatát, és állást foglal a kamatok és az árfolyamrés kérdésében, illetve abban, hogy egy szerződés vagy annak bizonyos pontjai mikor, milyen hivatkozással tekinthetők semmisnek? A blog szerint lehet, hiszen ez sok pereskedő adósnak csökkentheti a terheit. A hangsúly viszont itt azon van, hogy csak a perben álló adósok számíthatnak segítségre, vagyis egy előnyös Kúria határozat több tíz-, vagy akár százezer pert is rázúdíthat a már most is túlterhelt bíróságokra. Itt az sem segít majd, ha törvénymódosítást fogadnak el arról, hogy a felperes lakhelye szerinti bíróság legyen illetékes, ami most egyébként tehermentesítheti a budapesti székhelyű bankok miatt túlterhelt Fővárosi Bíróságot. A blog felteszi a kérdést, hogy jól kommunikálható ez? Valóban a kormány győzelmének tekintenék, ha a bíróságokon pert nyernek az egyébként sokszor évek óta pereskedő adósok, hátuk mögött számos civil szervezettel? A válasz a blog szerint az, hogy aligha. 

A több százezer per ugyanakkor akkora falat, mely megakadhat a magyar bíróságok torkán. Éppen ez lehet az a pillanat, amikor a kormányzat beavatkozhat, hiszen a jogrendszer védelme részben a kormány feladata. Itt most pedig vissza lehet térni ahhoz a momentumhoz, mely szerint a devizahitel alapvetően hibás termék, a hibás szerződéseket pedig ki kell javítani. Ekkor már adott a lehetőség, hogy a kormány törvényalkotással akár visszamenőleg is belenyúljon a hitelszerződésekbe, hiszen ehhez a Kúria állásfoglalása remek jogi alapot teremt, a bíróságok összeomlásának megakadályozása pedig a kormányzat feladata. Kétségtelen, ez a leginkább drámai és meglepő katarzis! – zárja összegzőjét a blog.