A horvát gazdasági miniszter kedden megerősítette, hogy nem a médián keresztül szeretne üzengetni a Molnak, hanem a tárgyalásokat akarja folytatni. A miniszter Zágrábban újságíróknak azt mondta, abban bízik, hogy a következő tíz napban újabb tárgyalási forduló lesz a horvát kormány és a Mol között, ahol a Mol pontosan meghatározhatja az INA-val kapcsolatos álláspontját. 

A Mol írásos válasza szerint továbbra is tartják magunkat korábbi álláspontjukhoz, amely szerint a tárgyalásokat nem kommentálják a médiában.

A Mol és a horvát kormány között szeptemberben indultak egyeztetések az INA jövőjéről. Szeptember végén azonban a zágrábi megyei bíróság elrendelte Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató előzetes letartóztatását a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) indítványára arra hivatkozva, hogy a gyanúsított szökésétől kell tartani. A horvát vád szerint Hernádi vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA horvát olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat, a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája pedig azt közölte, hogy a magyar ügyészségi nyomozás szerint sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt a Mol-INA-ügyben. 

Október elején a horvát rendőrség európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, a Fővárosi Törvényszék jogerős végzésében azonban megtagadta annak végrehajtását. Még aznap a magyar kormány utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. Ezek mellett a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kérte fel az olajtársaság menedzsmentjét a kabinet. 

A novemberi egyeztetésen, az arról kiadott Mol-közlemény szerint továbbra is jelentős nézetkülönbségek voltak a felek között az INA olajipari vállalat helyzetének megítélésében; a Mol meggyőződése, hogy az INA vállalatirányítási modellje összhangban van a nemzetközi gyakorlattal, valamint a horvátországi és az európai szabályozással is. A Mol jelezte: abban az esetben, ha az INA-ban meglévő részesedése eladásáról döntene, konzultálna a horvát kormánnyal is, amely elővásárlási jogát ugyan a cég szerint elvesztette, de amelyet a Mol potenciális vevőként tart számon.  

November 8-án pedig a magyar társaság bejelentette: az INA-ban lévő részesedése eladásának előkészítésére adott felhatalmazást a cég igazgatósága az ügyvezető testületnek. A közlemény szerint a társaság igazgatósága felhatalmazta az ügyvezető testületet, hogy olyan megállapodást kössön a horvát kormánnyal, amely értékteremtést tesz lehetővé az INA növekedési stratégiájának megvalósításával. Ezzel párhuzamosan az ügyvezető testület felhatalmazást kapott arra is, hogy készítse elő a Mol INA-ban meglévő "részesedésének értékesítését, annak érdekében, hogy maximalizálni tudja befektetésének értékét". 

November végén a Mol nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID); mert megítélése szerint a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.

Időközben egy pótmagánvádas eljárás indult Hernádi Zsolt ellen. A vádat egy korábbi Mol-alkalmazott és kisrészvényes terjesztette elő, állítása szerint a társaság részvényeinek jelentős gyengülését az okozta, hogy a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA irányítási jogához.