Feltétel nélküli alapjövedelmet vezetne be a LÉT munkacsoport. A múlt szombaton közölt elképzelés szerint ez olyan típusú juttatás lenne, amelyet egy politikai közösség valamennyi tagjának egyéni alapon biztosít, anyagi helyzettől függetlenül és munkakötelezettség nélkül. A havi ellátás mértékét 2015-re gyermekek esetében 25, felnőttek részére 50, várandós nők tekintetében pedig 75 ezer forintban határozták meg. A munkacsoport meglepő módon "bizonyítottan finanszírozhatónak" is tartja az elképzelést.

A koncepció bevezetése esetén csökkennének a bruttó bérek, valamint bevezetnék a LÉT‑hozzájárulást, az úgynevezett LÉT-HO-t is a jövedelmeknél. Mindez progresszív személyijövedelemadó-rendszerrel párosulna, sőt a LÉT-HO jellege is progresszív volna. Ami a transzferjövedelmeket illeti, a tervezet elfogadása esetén az alapjövedelemnél alacsonyabb összegű ellátások egyszerűen megszűnnének, az annál magasabbak pedig – néhány kivétellel – a Magyar Államkincstártól (MÁK) kapott LÉT-pénz mértékével csökkennének. Mindez éves szinten mintegy 5100 milliárd forint kiadást jelentene, amely 1285 milliárdos bevételhiánnyal párosulna, vagyis "mindösszesen" 6385 milliárdos költségvetési átrendezésről szól a tervezet.

A tervezet legfontosabb kérdése talán az – az ideológiai vonalon túl –, hogy járhat-e mindenkinek alanyi jogon juttatás, illetve: mennyire lenne megvalósítható az elképzelés. Az egy dolog ugyanis, hogy az elesettebb rétegeknek több pénzt juttatnának, ám – ahogy arra egyes, munkaerőpiaccal foglalkozó közgazdászok már korábban rámutattak – "ami olcsó, az nem éri el a kívánt hatásokat, ami többe kerül, az viszont a magyar költségvetést már minden bizonnyal felborítaná".

Be lehetne-e tehát vezetni itthon egy ilyen rendszert?

Már most meg lehetne valósítani, de nem ennyi embernek

Az 50 ezer forintos feltétel nélküli alapjövedelem nem oldana meg semmit – fejtette ki Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. A közgazdász szerint ha már bevezetnék ezt a juttatást, akkor inkább a magyar létminimumértékhez – ami jelenleg 86 ezer forint körül található – kellene közelíteni az összeget. Az alapjövedelemnek ugyanis pontosan az a logikája, hogy bizonyos mértékű biztonságot nyújtson: legyen az embereknek elegendő pénzük a szerény megélhetésre, lakhatásra, élelemre, fűtésre – fejtette ki a közgazdász. Ha ez megvan, akkor a minimálbért sokkal feljebb kellene emelni, mivel ez ösztönzőleg tudna hatni a foglalkoztatásra Pogátsa szerint: a létminimumot biztosító alapjövedelem és a magasabb minimálbér közötti különbségért már megérné elmenni dolgozni.

A szerény megélhetéshez sem lenne elég a feltétel nélküli alapjövedelem

Fülöp Máté

A legfontosabb a közgazdász szerint ugyanakkor az, hogy az alapjövedelem körüli vita képet ad Magyarország helyzetéről. Ennek egyik fontos kérdése pedig az, hogy a sok millió magyar ki tudja-e termelni a létminimumértékkel megegyező alapjövedelmet – emelte ki Pogátsa.

És hát a jelenlegi felállás szerint a válasz: nem. Rendkívül sokan keresnek ugyanis – legalábbis hivatalosan – a létminimumérték alatt, ez pedig a közgazdász szerint papíron azt jelenti, hogy nem vagyunk elég termelékenyek, nem tudjuk fenntartani a társadalom működését.

Magyarországon az a legfőbb probléma a közgazdász szerint, hogy miközben az árak az uniós átlag közelébe zárkóztak fel az utóbbi években, addig a bérek ezzel nem tartottak lépést: az EU-átlagnak körülbelül nominálisan a 30 százalékán állunk. Se a háztartások, se az állam nem tud így megélni – tette hozzá Pogátsa.

A közgazdász egyébként úgy számolta, hogy a felnőtt, jelenleg munkanélküli rétegeknek már most is megvalósítható lenne a létminimummal megegyező alapjövedelem odaadása, ezzel ki lehetne váltani az összes szegénységi, családi és további segélyt, támogatásokat. A GDP 19 százalékára rúgó összegből ezt meg lehetne tenni – hangsúlyozta a közgazdász. Ha viszont mindenkire kiterjesztenénk az elképzelést, akkor drasztikusan emelni kellene a magyar munkaerő termelékenységét, csakis így lenne megoldható a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése. A 25, 50, 75 ezer forintos alapjövedelem-tervezet megvalósulásának Pogátsa szerint nincs realitása, az MSZP-n kívül egyik nagyobb politikai tényező sem karolta fel az ötletet, a szocialisták is csak populizmusból vállalták be a közgazdász szerint: hiszen mondaniuk kellett valamit a rezsicsökkentésre.

A gazdaság ezt nem bírná el

Hosszú távon ilyen irányba kell menni, a technológiailag fejlett társadalmakban ugyanis egyre kevesebb munka jut az embereknek – mondta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Szerinte lehet, hogy a statisztikák szerint a fejlett országokban emelkedett a foglalkoztatottság, de ezt úgy érték el, hogy nőtt a részmunkaidőkben és atipikus keretek között – például távmunka, határozott idejű munkavégzés – foglalkoztatottak száma, míg több munkavállalóra szinte ugyanannyi munkaóra jut, mint korábban. Amúgy – tette hozzá – a részmunkaidős, atipikus foglalkoztatottság a magas bérszínvonalú országokban még működhet is, ám nálunk ez már nem megy.

Adler szerint ráadásul a feltételekhez kötött támogatások, segélyek sok torzulást is okoznak a rendszerben, míg a feltétel nélküli alapjövedelemnél el kell kerülni azt, hogy ellenérzéseket teremtsen a munkával kapcsolatban, sőt: ösztönözze az embereket a munkára. Nem biztos, hogy ebből kifolyólag egy lépcsőben be lehetne ezt vezetni – hangsúlyozta Adler Judit. Emellett az alapjövedelem mértékéről is érdemes lenne még elgondolkodni, tette hozzá. A GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője úgy véli, uniós összehasonlításban a magyar bérszínvonal még mindig igen alacsony, de ekkora az ország gazdasági teljesítőképessége, és kérdés, mekkora a társadalom teherbíró képessége. "Ugyanakkor az alapjövedelem nem ördögtől való ötlet, és nem lehet a 100 évvel későbbi jövőbe tolni" – hangsúlyozta Adler Judit.

Emelni kellene a minimálbért is, az viszont rontja a versenyképességet

Az alapjövedelmet a szegénység felszámolására szokták bevezetni, ilyen esetekben ugyanakkor fennáll annak az esélye, hogy ez csökkenti a munkakínálatot – állítja Telegdy Álmos, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A tudományos főmunkatárs szerint Magyarországon már most is igen alacsony a foglalkoztatottsági ráta, az egyik legrosszabbul állunk az Európai Unióban (EU), és a feltétel nélküli alapjövedelemmel kevésbé lennének hajlandóak munkát vállalni az emberek.

A minimálbér emelése – és ezzel a nagyobb ösztönzés a munkára – lenne igazán járható út, mert ez növelné a vállalatok költségét, véli Telegdy. Vagyis versenyképességi szempontból a minimálbér kordában tartása az indokolt, ám ha ez emiatt nem távolodik el jelentősen az alapjövedelemtől, akkor egyszerűen nem lesz semmi, ami munkára fogja az embereket.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!