Ötvenezer forint ingyenpénz mindenkinek? Hát az nem megy!
Feltétel nélküli alapjövedelemmel formálná át egy munkacsoport a magyar szociális ellátórendszer teljes spektrumát, hogy ezzel megszüntesse a nincstelenséget Magyarországon. Az átalakítás ezermilliárdokat mozgatna meg, drasztikus változtatásokat eredményezve. A tervezett alapjövedelem azonban nem éri el a magyar létminimumot, ám e juttatások logikája éppen az, hogy szerény megélhetést biztosítaniuk kell. Egy ekkora mértékű alapjövedelmet mellesleg nem is bírna el az ország, a kisebb pedig nem oldaná meg a szociális problémákat.
Feltétel nélküli alapjövedelmet vezetne be a LÉT munkacsoport. A múlt szombaton közölt elképzelés szerint ez olyan típusú juttatás lenne, amelyet egy politikai közösség valamennyi tagjának egyéni alapon biztosít, anyagi helyzettől függetlenül és munkakötelezettség nélkül. A havi ellátás mértékét 2015-re gyermekek esetében 25, felnőttek részére 50, várandós nők tekintetében pedig 75 ezer forintban határozták meg. A munkacsoport meglepő módon "bizonyítottan finanszírozhatónak" is tartja az elképzelést.
A koncepció bevezetése esetén csökkennének a bruttó bérek, valamint bevezetnék a LÉT‑hozzájárulást, az úgynevezett LÉT-HO-t is a jövedelmeknél. Mindez progresszív személyijövedelemadó-rendszerrel párosulna, sőt a LÉT-HO jellege is progresszív volna. Ami a transzferjövedelmeket illeti, a tervezet elfogadása esetén az alapjövedelemnél alacsonyabb összegű ellátások egyszerűen megszűnnének, az annál magasabbak pedig – néhány kivétellel – a Magyar Államkincstártól (MÁK) kapott LÉT-pénz mértékével csökkennének. Mindez éves szinten mintegy 5100 milliárd forint kiadást jelentene, amely 1285 milliárdos bevételhiánnyal párosulna, vagyis "mindösszesen" 6385 milliárdos költségvetési átrendezésről szól a tervezet.
| A Fidesz veszélyesnek tartja, az MSZP üdvözli |
Veszélyes ötletelgetésnek nevezte Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló elképzeléseket hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Az MSZP üdvözölte az ötletet. Hoppál Péter az MTI szerint azt mondta: "a szocialisták nagyon veszélyes blöffbe kezdtek", beálltak egy "veszélyes ötletelgetés" mögé. Rámutatott, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem a tehetős embereknek ugyanúgy járna, mint a szegény sorban élőknek, és a munkavállalók is ugyanúgy megkapnák, mint akik nem dolgoznak. Szakértők számítása szerint az ilyen alapellátás költsége elérhetné a tízezer milliárd forintot – közölte a kormánypárt szóvivője, hozzátéve, hogy ezért nagyon veszélyesnek tartják a költségvetésre nézve is. |
A tervezet legfontosabb kérdése talán az – az ideológiai vonalon túl –, hogy járhat-e mindenkinek alanyi jogon juttatás, illetve: mennyire lenne megvalósítható az elképzelés. Az egy dolog ugyanis, hogy az elesettebb rétegeknek több pénzt juttatnának, ám – ahogy arra egyes, munkaerőpiaccal foglalkozó közgazdászok már korábban rámutattak – "ami olcsó, az nem éri el a kívánt hatásokat, ami többe kerül, az viszont a magyar költségvetést már minden bizonnyal felborítaná".
Be lehetne-e tehát vezetni itthon egy ilyen rendszert?
Már most meg lehetne valósítani, de nem ennyi embernek
Az 50 ezer forintos feltétel nélküli alapjövedelem nem oldana meg semmit – fejtette ki Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. A közgazdász szerint ha már bevezetnék ezt a juttatást, akkor inkább a magyar létminimumértékhez – ami jelenleg 86 ezer forint körül található – kellene közelíteni az összeget. Az alapjövedelemnek ugyanis pontosan az a logikája, hogy bizonyos mértékű biztonságot nyújtson: legyen az embereknek elegendő pénzük a szerény megélhetésre, lakhatásra, élelemre, fűtésre – fejtette ki a közgazdász. Ha ez megvan, akkor a minimálbért sokkal feljebb kellene emelni, mivel ez ösztönzőleg tudna hatni a foglalkoztatásra Pogátsa szerint: a létminimumot biztosító alapjövedelem és a magasabb minimálbér közötti különbségért már megérné elmenni dolgozni.
A legfontosabb a közgazdász szerint ugyanakkor az, hogy az alapjövedelem körüli vita képet ad Magyarország helyzetéről. Ennek egyik fontos kérdése pedig az, hogy a sok millió magyar ki tudja-e termelni a létminimumértékkel megegyező alapjövedelmet – emelte ki Pogátsa.
És hát a jelenlegi felállás szerint a válasz: nem. Rendkívül sokan keresnek ugyanis – legalábbis hivatalosan – a létminimumérték alatt, ez pedig a közgazdász szerint papíron azt jelenti, hogy nem vagyunk elég termelékenyek, nem tudjuk fenntartani a társadalom működését.
Magyarországon az a legfőbb probléma a közgazdász szerint, hogy miközben az árak az uniós átlag közelébe zárkóztak fel az utóbbi években, addig a bérek ezzel nem tartottak lépést: az EU-átlagnak körülbelül nominálisan a 30 százalékán állunk. Se a háztartások, se az állam nem tud így megélni – tette hozzá Pogátsa.
| Mely országokban valósult meg eddig alapjövedelem? |
Rengeteg országban alakult már ki diskurzus az alapjövedelem szükségességéről, ám eddig kevés országban született döntés a bevezetése mellett. Az Egyesült Államok egy államában, Alaszkában működik egyfajta alapjövedelem, ami ugyanakkor nem elég a megélhetéshez, ráadásul személyi jövedelemadó (szja) is terheli ezt a juttatást. Az alapjövedelem így egyfajta negatív szja-ként működik. Iránban 2010-ben vezettek be egyfajta alapjövedelmet (akkor körülbelül 40 dollár volt havonta), ám ezt a pénzt a szabadpiaci árak bevezetéséig eltelő időszak áremelkedéseinek ellensúlyozására kezdték el osztogatni az embereknek. Ebből az összegből ugyanakkor Iránban sem lehet megélni. 2012-ben az iráni törvényhozók az intézkedéscsomag szüneteltetéséről döntöttek a megugró infláció miatt. Brazíliában 2004-ben a szociális és jóléti rendszer nagyobb reformjával egybekötve sikeresen vezettek be alapjövedelmet. Ám 2011-re a Bolsa Família-program a brazil emberek csak 26 százalékát érte el, vagyis itt sem a teljes lakosság részesül a programból. Emellett Szub-Szahara 28 országában működnek különböző készpénz-transzferek, és itt a Világbank 2012-es tanulmánya szerint nem is elhanyagolható sikereket sikerült elérni.
Friss példaként említhető ugyanakkor Svájc, ahol elegendő aláírás gyűjt össze ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki nemzeti szinten a 2500 frankos havi alapjövedelemről, amely minden felnőttnek járna. (A feltétel nélküli alapjövedelemmel, ennek történetével a HVG e hét csütörtökén megjelenő száma is foglalkozik.) |
A közgazdász egyébként úgy számolta, hogy a felnőtt, jelenleg munkanélküli rétegeknek már most is megvalósítható lenne a létminimummal megegyező alapjövedelem odaadása, ezzel ki lehetne váltani az összes szegénységi, családi és további segélyt, támogatásokat. A GDP 19 százalékára rúgó összegből ezt meg lehetne tenni – hangsúlyozta a közgazdász. Ha viszont mindenkire kiterjesztenénk az elképzelést, akkor drasztikusan emelni kellene a magyar munkaerő termelékenységét, csakis így lenne megoldható a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése. A 25, 50, 75 ezer forintos alapjövedelem-tervezet megvalósulásának Pogátsa szerint nincs realitása, az MSZP-n kívül egyik nagyobb politikai tényező sem karolta fel az ötletet, a szocialisták is csak populizmusból vállalták be a közgazdász szerint: hiszen mondaniuk kellett valamit a rezsicsökkentésre.
A gazdaság ezt nem bírná el
Hosszú távon ilyen irányba kell menni, a technológiailag fejlett társadalmakban ugyanis egyre kevesebb munka jut az embereknek – mondta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Szerinte lehet, hogy a statisztikák szerint a fejlett országokban emelkedett a foglalkoztatottság, de ezt úgy érték el, hogy nőtt a részmunkaidőkben és atipikus keretek között – például távmunka, határozott idejű munkavégzés – foglalkoztatottak száma, míg több munkavállalóra szinte ugyanannyi munkaóra jut, mint korábban. Amúgy – tette hozzá – a részmunkaidős, atipikus foglalkoztatottság a magas bérszínvonalú országokban még működhet is, ám nálunk ez már nem megy.
Adler szerint ráadásul a feltételekhez kötött támogatások, segélyek sok torzulást is okoznak a rendszerben, míg a feltétel nélküli alapjövedelemnél el kell kerülni azt, hogy ellenérzéseket teremtsen a munkával kapcsolatban, sőt: ösztönözze az embereket a munkára. Nem biztos, hogy ebből kifolyólag egy lépcsőben be lehetne ezt vezetni – hangsúlyozta Adler Judit. Emellett az alapjövedelem mértékéről is érdemes lenne még elgondolkodni, tette hozzá. A GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője úgy véli, uniós összehasonlításban a magyar bérszínvonal még mindig igen alacsony, de ekkora az ország gazdasági teljesítőképessége, és kérdés, mekkora a társadalom teherbíró képessége. "Ugyanakkor az alapjövedelem nem ördögtől való ötlet, és nem lehet a 100 évvel későbbi jövőbe tolni" – hangsúlyozta Adler Judit.
Emelni kellene a minimálbért is, az viszont rontja a versenyképességet
Az alapjövedelmet a szegénység felszámolására szokták bevezetni, ilyen esetekben ugyanakkor fennáll annak az esélye, hogy ez csökkenti a munkakínálatot – állítja Telegdy Álmos, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A tudományos főmunkatárs szerint Magyarországon már most is igen alacsony a foglalkoztatottsági ráta, az egyik legrosszabbul állunk az Európai Unióban (EU), és a feltétel nélküli alapjövedelemmel kevésbé lennének hajlandóak munkát vállalni az emberek.
A minimálbér emelése – és ezzel a nagyobb ösztönzés a munkára – lenne igazán járható út, mert ez növelné a vállalatok költségét, véli Telegdy. Vagyis versenyképességi szempontból a minimálbér kordában tartása az indokolt, ám ha ez emiatt nem távolodik el jelentősen az alapjövedelemtől, akkor egyszerűen nem lesz semmi, ami munkára fogja az embereket.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
