A visszavonulás oka részben az, hogy a bankok meg akarják szépíteni mérlegüket az Európai Központi Bank (EKB) eszközminőség-ellenőrzése (AQR) előtt. Lépésük ugyanakkor aggodalmakat kelt, hogy milyen hatása lesz ennek a gazdaságokra.

Erik Berglöf, az EBRD főközgazdásza a Reuters által hétfőn közölt interjúban azt mondta, hogy Magyarország és Szlovénia esetében áll fenn a nyugati bankkivonulás kockázata leginkább, de véleménye szerint további piacelhagyásra kerülhet sor a balti országok esetében is.

A főközgazdász jelezte, hogy az EBRD szerint felgyorsulóban van a nyugati bankok kivonulása a térségből. "Miután számos nagybank leánycége elárvul, új tulajdonosra lesz szükség, és ilyen esetben az EBRD kitöltheti az űrt" – fogalmazott Erik Berglöf. 

EBRD / Mike Ellis

A Bécsi Kezdeményezés október végén közölt jelentése szerint a tavalyi második negyedévben folytatódott a nyugat-európai bankok Kelet-Közép-Európába irányuló tőkejuttatásainak csökkenése; a folyamat már nyolcadik negyedéve tart megszakítás nélkül.

A kelet-, közép- és délkelet-európai térség országaiba irányuló banki finanszírozás két éve tartó csökkenésének mértéke eléri az övezet összesített hazai össztermékének (GDP) 6 százalékát. Ez azt jelenti, hogy nagyobb volt a tőkejuttatások visszaesése, mint a globális pénzügyi válság csúcsán, 2008 végén és 2009-ben – áll a dokumentumban, amelyet a Bécsi Kezdeményezés végrehajtó bizottságában részt vevő nemzetközi pénzügyi intézmények, köztük az IMF, a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakértői állítottak össze.

A csökkenés 2012. július 1. és 2013. június 30. között a térségi GDP 1,7 százalékával volt egyenértékű, de jelentősek voltak az eltérések az egyes országok között is; a finanszírozás elapadása leginkább Szlovéniát (9,8 százalék) és Magyarországot (7 százalék) érintette.

A válságot megelőző öt évben a hitelezés felfutásával a kelet-közép-európai országokban működő bankok erős pénzügyi függésbe kerültek nyugati anyabankjaiktól. Ezt a függést a leánybankok elkezdték lazítani – az átlagos hitel-betét arány a válság előtti 135 százalékos csúcsról 115 százalékra csökkent a körükben –, de még így is jelentős, évi 416 milliárd dollár a finanszírozási igényük. Ezért – és mert a belföldi betétek volumene nem bővült érdemben a válság óta – a nyugatról érkező tőkejuttatás további csökkenésére kell számítani – állapította meg a jelentés. A dokumentum szerint aggodalomra ad okot, hogy nem növekszik a hitelállomány a kelet-, közép- és délkelet-európai térségben.

A magánszektorba történő hitelkihelyezések továbbra is lényegében stagnálnak; a vizsgált időszakot megelőző egy évben átlagosan mindössze 1,2 százalékkal nőttek. A térség hat országában egyenesen csökkent a hitelezés, a legnagyobb mértékben Lettországban, Szlovéniában és Magyarországon.

A jelentés hat ország – Albánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Magyarország – átlagát vizsgáló táblázatában kimutatta: miközben a hitelkereslet 2012 második felében már visszakapaszkodott a válság előtti szintre, a hitelkínálat folyamatosan romlott, és 2013 első negyedévében 300 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 őszén.

A hitelkínálat csökkenésének egyik oka a nem teljesítő hitelek viszonylag magas aránya. A térségben jelenlévő banki szereplők fele a nem teljesítő hitelek arányának további növekedésével számol. A hitelezés visszafogásának másik okaként a szabályozás folytonos változását jelölték meg a nyugat-európai bankok kelet-, közép- és délkelet-európai leányvállalatai.