A horvát kormány a genfi fórumon kívánja rendezni az INA jövőjéről a Mollal folytatott vitát. A Jutarnji list emlékeztet arra, hogy a horvát kormány az ügy január 30-i elévülése miatt kényszerült erre a lépésre, mivel azt követően lehetetlenné vált volna az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökkel kötött szerződés megkérdőjelezése. A horvát fél a Sanader ügyben hozott még nem jogerős ítéletet azzal a kéréssel csatolta bizonyítékként a Mol ellen benyújtott keresethez, hogy nyilvánítsák részben semmissé azt a 2009-es megállapodást, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát.

A részvényesi szerződés első kiegészítése jelentősen megnövelte a Mol irányítási jogait az INA felett, a vállalat felügyelő- és az igazgatótanácsban a Mol tulajdoni hányadánál nagyobb arányban képviselteti magát, amihez törvénytelen eszközökkel jutott hozzá - idéz a levélből a lap. A horvát kormány szerint a Mol akadályozza őket az INA irányításában, a nyereséget mind a Mol kapja, a pénzügyi döntéseket a Mol az INA megkérdezése vagy bevonása nélkül hozza meg. Példaként említi a lap, hogy ha a Mol kőolajat ad el az INA-nak a döntést Budapesten hozzák, miközben az INA horvát része nem tud semmit a kőolaj beszerzésének körülményeiről és az árról sem.

A levélben a horvát fél sérelmezi, hogy a Mol egy olyan irányítási rendszert kényszerített az INA-ra, amely nincs összhangban a Kereskedelmi társaságokról szóló törvénnyel. "A Mol nem teljesítette a 2003-ban kötött részvényesi szerződésben vállalt befektetéseket" - áll a levélben. A levél hangsúlyozza, hogy a sisaki (Sziszek) olajfinomító modernizálása el sem kezdődött, a rijekai (Fiume) finomítónál pedig még csak a felújítás első fázisánál tartanak. A beruházási összeg 2009-ben még 3,1 milliárd kuna volt, 2012-ben pedig 1,28 milliárdra esett vissza, ami 59 százalékos csökkenést jelent. A Jutarnji list ugyanakkor egy "Mol közeli forrást" idézve azt írja, hogy a Mol az INA részesedés megvásárlásakor 330 millió dolláros beruházásra tett ígéretet a olajfinomítói üzletágban. Az összeget később kevésnek ítélték, ezért 2005-ben mindkét nagy részvényes jóváhagyásával további kilencszáz millió dolláros modernizációs tervet fogadtak el.

A 2009-es válság azonban az INA üzletére is negatív hatással volt, ezért a Mol és a horvát kormány közösen döntött a finomítói befektetések elhalasztásáról. A lap által idézett Mol közeli forrás hangsúlyozta az is, hogy a rijekai olajfinomító esetében majd négy évbe telt az engedélyek megszerzése, ezért a késést nem lehet a Molnak felróni vagy bármiféle kártérítést követelni tőle - írja a Jutarnji list. Szollár Domokos, a  magyar olajtársaság kommunikációs igazgatója még  szombaton az MTI-nek elmondta: a horvát kormány semmilyen fajta jogi kereset indításáról nem tájékoztatta a Molt, de a magyar olajtársaság áll mindenfajta jogi vita elé, hiszen nagyon felkészült és sziklaszilárd álláspontja van az üggyel kapcsolatban. Közölte azt is, hogy a horvát kormánnyal természetesen folytatódnak a tárgyalások.  A Mol azon dolgozik, hogy az INA-t  üzleti tervei szerint fejlessze azért, hogy versenyképes és stabil cég legyen - tette hozzá.