2012-ben mind az észak-amerikai, mind a nyugat európai fegyvergyártók eladásai a korábbihoz képest szerényebben alakultak, miközben az orosz cégek értékesítése 28 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ez azonban nem az export megugrásával magyarázható, hanem főként az orosz vezetés katonapolitikájával, a hadsereg korszerűsítésével. Moszkva 2011 és 2020 között 700 milliárd dollárnyi összeget szán fegyverkezési tervei megvalósítására.

"Az orosz fegyvergyártás fokozatosan újraéled a szovjet ipar romjain, de gépparkja még mindig elavult, szervezete nem működik hatékonyan és széles körű korrupció hálózza be, mindez pedig továbbra is korlátozni fogja a technológiai versenyben a Nyugattal" – mondta a Reuters brit hírügynökségnek Sam Perlo-Freeman, a Nemzetközi Békekutató Intézet katonai kiadásokkal és fegyvergyártási programokkal foglalkozó tagozatának igazgatója.

Hozzátette: az intézetnek nincsenek kimerítő adatai a fegyverexportok irányairól, de az biztos, hogy az orosz kivitel zöme Ázsiába kerül, és Oroszország a legfőbb szállítója a világ 2008 és 2012 közötti legnagyobb fegyverimportőrének, Indiának. Jelentős orosz fegyverimportőr még Kína és Venezuela is. Emellett Oroszország a három év óta belháború tépázta Szíria kormányerőinek legfőbb fegyverellátója.

A világ száz legjelentősebb fegyvergyártó cégének összes eladásai 2012-ben 395 milliárd dollárt tettek ki, 4,2 százalékkal zsugorodtak 2011-hez képest, amikor viszont még nagyobb volt a csökkenés: 6,6 százalékos. Egészen 2003-ig - azaz egy évtizedre - visszatekintve viszont összességében csaknem 30 százalékkal bővültek.

2012-ben a teljes fegyvereladás 58 százaléka Egyesült Államokban lévő cégeké volt, a nyugat-európai gyártók részesedése 28 százalékot tett ki. A jelentés kitért arra, hogy a 2012-es csökkenés egyik fő oka az amerikai haderők 2011 végi iraki kivonulása volt.  

A jelentésben az adatok megszerzésének nehézsége okán nem szerepel Kína, amely jelentős fegyvergyártó és -exportőr.