Az e heti forintgyengülés óta másodszor szólalt meg Matolcsy György jegybankelnök. A Lámfalussy Lectures Konferencián a kamatcsökkentésről nem beszélt, de a kormánnyal való szoros kapcsolatáról és az euró bevezetéséről igen.

Matolcsy György ötperces beszédében megköszönte Orbán Viktornak, hogy eljött, mivel azon időket éljük, amikor a kormányoknak és a nemzeti bankoknak együtt kell működniük. Mint mondta, Magyarországon a kormány és a jegybank új vezetése kéz a kézben dolgoznak. "Én azt hiszem, hogy egy jó kapcsolatot sikerült kiépítenünk" – tette hozzá a magyar jegybankelnök.

Az MNB elnökének szavai azért érdekesek, mert néhány órával ezelőtt Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában azt bizonygatta, hogy a jegybank független, és a kormányfőnek nem is kell megszólalnia árfolyamügyben. "Én csak egy szegény, korlátozott hatáskörrel rendelkező miniszterelnök vagyok" – mondta Orbán Viktor, aki szerint a forintárfolyam a jegybank hatásköre, és nem jó, ha a kormányok árfolyamkérdésekről kezdenek el beszélni.

Matolcsy György szerint egyébként az euró bevezetése egy nem létező dilemma, hiszen minden kontinentális uniós ország számára kötelező a csatlakozás. Szerinte inkább az időzítés a legfontosabb eleme ennek a döntésnek.

Az első Lámfalussy-díjat az osztrák jegybankelnök kapta.

Matolcsy egyébként a konferencia végén is szót kért, és azt mondta, a jegybankban demokrácia van, így nyugodtan lehet beszélni. Mint mondta, az unortodox politikák már asztalon vannak. Azt is hozzáfűzte: “we don’t need any new icebergs, that is the message of the conference”, vagyis, hogy nincs szükségünk több jéghegyre. Zárásként pedig elmondta, hogy Magyarország csatlakozni fog az eurózónához. "And bon appetit for the lunch".

Orbán ma kétszer is megszólalt

A konferencián félórás beszédében Orbán Viktor is az euróövezethez való csatlakozásról beszélt, mint mondta, a bevezetést nem ideológiai kérdésnek tekinti, hanem inkább praktikusnak látja. Szerinte Dél-Európa példáját alaposan fel kell dolgozni, ki kell elemezni az összefüggéseket, és akkor megtaláltuk a választ arra, hogy mikor érdemes csatlakoznunk az eurózónához. Ha túl nagy a reálgazdasági különbség a csatlakozni vágyó ország és az eurózóna között, akkor nem éri meg csatlakozni addig, míg ez a különbség nem csökken – mondta.

MTI / Koszticsák Szilárd

Ahhoz képest, hogy Orbán még reggel csak egy szegény miniszterelnöknek állította be magát, akinek nem tiszte beszélni a monetáris politikáról, most mégis megtette. Ugyan felhívta a figyelmet, hogy vigyázni kell a magyar kormányfőnek a pontos elhatárolásra, és dacára annak, hogy volatilis állapotában találjuk most a feltörekvő devizákat, a kormányoknak távol kell tartaniuk magukat az árfolyamkérdésektől. Ám szerinte olyan gazdaságpolitikát kell ugyanakkor folytatni, mely a pénzt stabillá teszi – tette hozzá.

Mint mondta, 2014-ben is 3 százalék alatti lesz a költségvetési hiány, ami komoly teljesítmény. Szerinte a másik dolog, amit a forint ügyében tenni lehet, az az, hogy a külkereskedelmi hiány most alkalmat ad egy stabil pénzpolitika kialakítására.

A forint árfolyama Orbán Viktor és más gazdasági szereplők megszólalása után beszakadt az árfolyam, 314 forint felett is járt.

Új stratégiára van szüksége az EU-nak

Európából nézve világosan látszik, hogy a világon változások zajlanak, új politikai, gazdasági és katonai erőközpontok alakulnak ki. Amit mi itt válságként érzékelünk, az a világ hatalmi átalakulását jelenti – tette hozzá. Európából nézve, bármennyire is fájdalmas kimondanunk, ha nem változtatunk az európai politikán, akkor a mi kontinensünk ennek a globális átrendeződésnek a vesztese lesz. Ha nem változtatunk szerinte ezen, akkor a világban zajló változásokat el kell fogadnunk, kiszorulunk abból a körből, akik alakítani tudják a világot meghatározó döntéseket.

Szerinte komoly dilemmákat vet fel, hogy Európa adja a világ lakosságának 8, a globális termelésének 25 százalékát, és mi költjük el a világ szociális kiadásainak 50 százalékát. Az évente adósságra esedékes visszafizetés 2 ezer milliárd euró, ez a valóság – emelte ki a magyar kormányfő. A kérdés szerinte az, ki az, aki hajlandó olcsón finanszírozni ezt a fenntarthatatlan rendszert. Az az út, amin járunk, nem járható, lassan kifogy alólunk a talaj. Nem egy konjunkturális nehézséggel szembesülünk, valójában mély, szerkezeti problémáról van szó, amely sokkal inkább egy korszak végét jelzi – emelte ki. Új stratégiára van szüksége az EU-nak, ami szokatlan is lehet. Így fel is vázolta a hat lépését:

1. az eurózóna pénzügyi stabilitása.

2. Akik nem tagjai az eurózónának, azok meg kell kapják a legteljesebb gazdaságpolitikai szabadságot. 

3. A balkáni országok csatlakozásának halogatása az EU-nak is rossz.

4.  Az USA-val kötendő szabad kereskedelmi megállapodás.

5. Az Oroszországgal való kapcsolatok újrarendezése. Mint mondta: "ezzel különösen az én antikommunista nemzedékemnek kell csínján bánnia".

6. Az energiapolitika kérdése, ami most nem a rezsicsökkentést jelenti. Azok az államok, melyek nem képesek a versenytársaknál olcsóbban energiát szolgáltatni, azok versenyképességi hátrányt szenvednek.

MTI / Koszticsák Szilárd

Gazdasági kampánybeszéd

Orbán végül eljutott az elmúlt négy év gazdaságpolitikai fordulataihoz is. Mint mondta, az első pénzügyi összeomlás Magyarországon történt először, és ha az IMF akkor nem siet a segítségünkre, akkor aligha tudtuk volna ezt a pénzügyi összeomlást túlélni. 2010-ben Görögország és Magyarország éles versenyt vívott egymással a negatívumokat illetően, de az elmúlt 3-4 év alatt fantasztikus utat járt be Magyarország.

Ám a kormány 2010 őszén úgy döntött, hogy az IMF-fel kötött megállapodást nem újítja meg, inkább úgy kezelték a válságot, hogy nem a válságkezelésre összpontosítottak. Szerinte olyan válságkezelési módszereket használtak, hogy amikor a válságból kijövünk, sokkal versenyképesebbek legyünk. A válságot az ország újjászervezésére használták fel: új alkotmány, új Ptk., új Btk., teljesen új adórendszer. "Nem azt akarom mondani, hogy Magyarország védve van a válság hullámai ellen, megbillentenek még minket ezek a hullámok, ám egy felívelő korszak elé nézünk" – mondta.

"Köhög a bolha" – mondta Orbán arra utalva, Magyarország egy 10 milliós ország, Európában közepes, a világban kicsi méretű, ezért óvatosan kell fogalmazni, amikor azt mondjuk, hogy ki és milyen intézkedést vett át tőlünk.