Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nekiment Demján Sándor takarékszövetkezeti szövetségének a szervezet néhány kilépett vezetője, akik tevékeny szerepet vállaltak a Takarékbankra állítólag ajánlatot tevő FHB bankhoz kötődő érdekeltségben.
Elmérgesedett a viszony a takarékszövetkezeti szektor átalakításával megbízott érdekkör és a Demján Sándor vezetése alatt álló Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) között. A Magyar Takarék blog hétfőn arról számolt be, hogy szakad az OTSZ, egymás után mondanak le vezető tisztségviselői, mert a takarékszövetkezeti szektor és a tagság érdekeivel ellentétesnek tartják a szervezet elmúlt hónapokban folytatott negatív sajtókommunikációját, amellyel nem tudnak azonosulni.
A blogot a takarékokat tavaly nyár óta felügyelő, az állam többségi befolyása alatt álló Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) szerkeszti. A szervezet vezetője Lontai Dániel, az FHB-csoport tavaly látványos állami karriert befutott volt igazgatója. Lontai a vezetője a Takarékbank állami részesedését eladó értékesítési bizottságnak is. Az ellenkező sarokban az OTSZ, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetség (OTSZ) és vezetőjük Demján Sándor áll, aki tavaly nyár óta a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény miatt többször keményen bírálta a kormányt. Az utóbbi hetekben azért éleződött ki a konfliktus, mert a Takarékbank állami részének megvásárlására úgy írták ki a pályázatot, hogy ellehetetlenítették az OTSZ pályázását, és végül csak egy, feltehetően az FHB érdekeltségébe került cég adott be ajánlatot.
Lontai tanácsadója két kilépett vezető
Az OTSZ-ben viselt tisztségéről három takarékszövetkezeti vezető mondott le: Sebestyén István a felügyelőbizottság elnöke, Pénzes Lászlóné felügyelőbizottsági tag és Vida József elnökségi tag. Az érintettek a blognak megerősítették a hírt, ketten az OTSZ-nek küldött lemondólevelüket is elküldték. A bejegyzésben takarékszövetkezeti vezetőktől származó értesülésekre hivatkozva azt is írják, a múlt héten Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója is felmentését kérte. Varga Antal azonban a hvg.hu kérdésére azt mondta, szó sincs ilyesmiről.
Vida József, a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető-elnöke, Sebestyén István pedig a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója, és mindketten tagjai az SZHISZ elnökének támogatására tavaly létrehozott elnöki tanácsadó testületnek. Ők ketten január vége óta fontos pozíciót töltenek be a Magyar Takarék Zrt.-ben is, amely az egyetlen ajánlatot adta a Takarékbank állami részesedésére.
Mint a hvg.hu beszámolt, a cégben közvetlenül az ajánlattétel előtt 25 százalékos tulajdonrészt szerzett az FHB Jelzálogbank Nyrt. és az állami tulajdonban álló EHPSZ Kft., melynek vezetője Vojnits Tamás, a takarékszövetekezetek átalakításával megbízott kormánybiztos, Takarékbank-elnök (2012 végéig Lontai Dánielhez hasonlóan FHB-igazgató). A Magyar Takarék Zrt. egyik január végén megválasztott vezérigazgatója Vida József, Sebestyén István pedig a cég felügyelőbizottságának tagja. A Magyar Takarék Zrt. többségi tulajdonosai takarékszövetkezetek, tulajdonrészt szerzett a cégben Vida és Sebestyén takarékja, valamint a Hajdú Takarékszövetkezet is, amelynek az OTSZ tisztségéről szintén lemondott Pénzes Lászlóné az egyik ügyvezető igazgatója.
A takarékszövetkezeti szektorban elterjedt várakozás, hogy a Takarékbank többségi tulajdona a Magyar Takarék Zrt.-n kerül az FHB csoport érdekeltségébe. Mint ahogyan az a vélekedés is, hogy a cégbe társult takarékszövetkezetek csak arra kellenek a Takarékbankot megszerző, Spéder Zoltán, FHB-elnök nevével fémjelzett üzleti körnek, hogy el lehessen mondani, a takarékok többségi tulajdonába kerül a Takarékbank.
Pénzszórással vádolják az OTSZ-t
A két lemondott vezető levelében kiáll a takarékszövetkezetek önállóságát felszámoló tavaly nyáron megkezdett átalakítás mellett, ami lényegében arról szólt, hogy központi állami kontroll alá vonták a széttagolt szektort. „A VOSZ-hoz kiszervezett, de az OTSZ-nek tulajdonítható negatív kampány jelentősen csorbítja a hazai takarékszövetkezeti rendszerbe vetett betétesi, részjegyesi bizalom fenntartását, a szövetség a megfogalmazott véleményével a másképp gondolkodókat szektoron belüli ellenségnek kiálltja ki” – írja alább is olvasható levelében Vida József. Így a megkezdett folyamat lejáratása a szektor ellehetetlenülését eredményezi – fogalmaz.
Vida szerint a takaérkok integrációjának „80 százalékát” a tavalyi törvény előtt az OTSZ is támogatta, és számon kéri a szervezeten, hogy az elmúlt időszakban az OTSZ által ellátott érdekképviseleti feladatok nincsenek arányban a takarékszövetkezetek összesen több százmillió forintos éves befizetéseivel. Azt is kifogásolja, hogy míg a takarékokat körültekintő gazdálkodás és visszafogott költés jellemzi, addig az OTSZ szórja a pénzt, a tagság céljait nem szolgáló negatív sajtókampányon kívül más tevékenységet nem folytat, a szövetség ügyvezetése mégis prémiumban részesült.
A Takarékbank értékesítéséről szólva Vida kifejti, hogy több konstrukcióra is lehetőség volt ahhoz, hogy a szektor érvényes pályázatot adjon be, igaz, annak elkészítése sok munkát és időráfordítást igényelt volna. Az OTSZ vezetése a legegyszerűbb megoldást választotta, noha a Takarékbank alapszabálya nyár óta ismert volt. Az alapszabály kisbefektetőket védő rendelkezéseit január közepéig az OTSZ sem vitatta, ha azt kellőképpen ismeri, nem vitte volna tévútra a szektort – állítja. Vida szerint stratégiai hibáját palástolandó a szövetség támadásba ment át, az azóta folytatott magatartása, kommunikációja minden, a szektorra jellemző ésszerűséget, megfontoltságot nélkülöz és kizárja az Integrációs Szervezettel való együttműködés elvi lehetőségét is.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Két hete mlg 50 napos határidőt szabott Moszkvának a tűzszünet elérésére.
Hivatalosan közös megegyezéssel távozik Sárváry István, aki 2016-ban állt a cég élére.