"Nem igaz, hogy az áfacsalásokat nem lehet megszüntetni"

"Nem igaz, hogy az áfacsalásokat nem lehet megszüntetni"

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Nem lehetünk az áfacsalók országa – mondta sajtótájékoztatón Vancsura István, aki a NAV Kiemelt Ügyek Igazgatóságán belül a RAPID ellenőrzési osztály vezetője volt, de 2011-ben megszűnt a jogviszonya. Vancsura István az adóhatóság második volt munkatársa Horváth András után, aki névvel vállalta, hogy nyilvánosságra hozza azokat a visszaéléseket a NAV-on belül, amelyekkel az adóhatóság ezermilliárd forint áfát elcsaló cégláncolatok fennmaradását segíti.

A megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatóságának a mai napig működnie kellene az adóhatóságon belül, és nem igaz, hogy az áfacsalásokat nem lehet megszüntetni, mint azt Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese mondta tavaly novemberben – vélekedik Vancsura István. A volt osztályvzető egyébként azonos azzal a NAV-os dolgozóval, aki Horváth András egy korábbi sajtótjékoztatójára N. úrként bejelentkezett Skype-on. A RAPID volt vezetője szerint közel nullára lehetne csökkenteni az adócsalásokat. Vancsura István elmondta azt is, hogy az áfacsalások kivizsgálását akadályozta a NAV főigazgatója, Somos Katalin, és leépítette a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát – amit a sajtóban amúgy előszeretettel neveztek "Adó FBI"-nak –, majd 2013-tól egy kormányrendelet megszüntette a teljes igazgatóságot.

Nem vizsgálták ki az ügyet

A szervezet gyengítésének áldozata lett Vancsura is – derült ki a volt osztályvezető beszámolójából. "Akik szembementek ezzel a folyamattal, indokolatlan módon leváltották. Semmi érv nem volt arra, hogy ezt a szervezetet gyengíteni kell" – mondta. Jogviszonya megszűnése után hosszú időn keresztül levelezett a NAV főigazgatójával, Somos Katalinnal, és követelte, hogy folytassanak le belső vizsgálatokat azzal kapcsolatban, mi történt az adóhatóságnál. Mivel nem történt semmi, Vancsura megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, ahonnan azt a rövid választ kapta, hogy a tárca nem utasíthatja az adóhatóságot (pedig a törvények szerint ennek az ellenkezője igaz). Ezt követően a nemzetgazdasági tárca államtitkárát kereste meg, akitől azt a választ kapta, hogy nem akar igazságot tenni az ügyben.

Vancsura emlékeztetett arra, hogy a Fidesz nem engedte a vizsgálóbizottságok felállítását. Minden kormány az ügyészségre tolta ennek a felelősségét, pedig a jogalkotónál lenne a helye. Ilyen formában nem lehet küzdeni az adócsalás ellen, és ezt előbb-utóbb be kell látnia a kormánynak – mondta. (Vancsura egyébként a JESZ egyéni képviselőjelöltje. Kérdésre válaszolva ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a kiállása a NAV-ügyben nem politikai indíttatású).

Ha a bűnszervezeteket kiiktatták volna, már ezermilliárd forintokkal több bevétele lett volna a költségvetésnek – mondta Horváth András a sajtótájékoztatón. "Nem tudom, hogy mi lesz elég, hogy végre lépjenek ebben az ügyben. Azóta, mióta kiálltam, 500 milliárd forintot nyúlt le a szervezett adócsaló hálózat. Minek kell még történnie, hogy tegyenek valamit? Öt hónapja hallgat a kormány az ügyben" – hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy vége lesz a hallgatásnak és a maszatolásnak. Horváth András szerint végre azok ellen is kezdődjön meg a vizsgálat, akik ezeket a lehetetlen állapotokat az adóhivatalban előidézték.

A sajtótájékoztatón elhangzott még Rákosa Melinda neve, aki Somos Katalin helyettese volt, illetve szóba került Kedves Lászlóné, a NAV egyik vezető elemzője, Dávida Marianna és Csillag Dezsőné. Pozíciójuknál fogva ezek azok az emberek, akik befolyással lehettek a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának gyengítésére, működtetésére, de nem akarom őket vádolni – mondta Horváth András.

Megtagadott vizsgálatok

Az áfabotrány kirobbantásában kezdettől fogva részt vevő Átlátszó a napokban közzétett egy olyan dokumentumot, amelyben Somos Katalin, a NAV főigazgatója megtagadott áfacsalások felderítésére irányuló vizsgálatokat arra hivatkozva, hogy nem indokoltak. Pedig az érintett cég ügyletei nagyon gyanúsak voltak. A vizsgált kft. vizsgálata során kiderült, hogy forgalma milliárdos volt, de az iratanyaga nagy része eltűnt, azokról az ügyvezető nem tudott semmit. A rendelkezésre álló iratokból az viszont kitűnt, hogy a kft. 2009-ben százmilliós nagyságrendben importált kristálycukrot, és azt itthon értékesítette.

A NAV-botrány

A NAV-botrány tavaly november 8-án pattant ki, amikor az adóhatóság akkor már csak volt munkatársa, Horváth András sajtótájékozatón azt állította, a legnagyobb adózók, elsősorban az áruházláncok ezermilliárd forintos mértékben csalják el az áfát, és ebben segédkezik nekik a NAV is. Horváth András feljelentést tett az ügyészségen, és azóta számos alkalommal elmondta (például itt, itt és itt), hogyan akadályozta a NAV a vizsgálatokat. A kormánypárt és a kormány azonban azóta sem állt mellé, sőt ellehetetlenítette a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását az ügy kivizsgálására. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a NAV-nak nincs bizonyítéka az áruházláncok áfacsalására, amit egyébként is nehéz bizonyítani, pedig a hatóság minden tőle telhetőt megtesz.

Orbán Viktor azzal védekezett, hogy semmilyen extra vizsgálatra nincs szükség a NAV-botránnyal kapcsolatban, és ők nem tudnak dokumentumokról az ügyben. Pedig a NAV volt munkatársa dokumentumokkal nyújtotta be a feljelentését. Ezután nem sokkal a nyomozók házkutatást tartottak Horváth lakásán, és lefoglalták a nála lévő dokumentumokat. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) novemberben indított nyomozást a NAV-botránnyal kapcsolatban, hivatali visszaélés gyanújával (akkor még nem lehetett tudni, hogy a hivatali visszaéléssel éppen a botrány kirobbantóját gyanúsítják).

A KÜIG ezek után fordult Somos Katalin ellenőrzési főigazgatóhoz kapcsolódó vizsgálati kérelemmel a kft. állandó fuvarozó partnere ellenőrzése érdekében. A revizorok tehát egy erősen áfacsalás gyanús láncot próbáltak felgöngyölíteni – ennek első lépéseként ellenőrizni kívánták a fuvarleveleket, hiszen – más iratok híján – csak ezekből lehetett volna megállapítani, honnan és kinek szállított (és szállított-e egyáltalán) a fuvarozó cukrot a kft. megrendelése alapján. A főigazgató azonban nem adta meg az engedélyt.

Fals indoklással oszlatták fel a KÜIG-et

Az oknyomozó portál forrásai szerint a vizsgálatok blokkolásán túl a főigazgató számos egyéb intézkedése súlyosan gyengítette az áfacsalások elleni harcra létrehozott szervezetet, a 2013. január elsejével, kormányrendelettel megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatóságát (KÜIG) is. A KÜIG a NAV hálózatos áfacsalások felderítésére szakosodott szervezete volt.

Az Átlátszó szerdán közreadott egy olyan dokumentumot is, amelyből kiderül, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a KÜIG megszüntetésével éppen az ellenkezőjét tette annak, mint amit a területen dolgozó vezetők az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében javasoltak. A portál közadat-igénylésére, és Vágó Gábor parlamenti képviselő írásbeli kérdésére sem derült ki, hogy ki és milyen előzetes adatok, tervek alapján kezdeményezte a KÜIG megszüntetését. A NAV hivatalos kommunikációja szerint a lépés nem gyengítette a szervezet hatékonyságát, a területileg illetékes megyei igazgatóságok hiánytalanul betöltik a KÜIG szerepét.

Azonban a gyakorlatban ez nem igaz az Átlátszó információi szerint, és a megyei igazgatóságok revizorai a saját megyei munkájukkal is túlterheltek. A láncolatokat feltáró vizsgálatok viszont rendkívül időigényesek: nem ritka, hogy egy-egy nagyobb, külföldi kapcsolatokkal is rendelkező céghálózat teljes felderítése több mint egy évet vesz igénybe – írja a portál.