Három korábban indított kötelezettségszegési eljárást is új szakaszba léptet Magyarországgal szemben az Európai Bizottság – közölte szerdán a brüsszeli testület.

A bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Budapestre abban az eljárásban, amely az uniós versenyjog maradéktalan alkalmazására kéri Magyarországot a mezőgazdasági termékek terén, miután Magyarország olyan jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyakorlatilag nem léphet fel a mezőgazdasági termékekkel kartellezők ellen.

(Mint ismert a Gazdasági Versenyhivatal annak ellenére megszüntette a Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett dinnyekartell ügyében 2012-ben indított eljárást, hogy az összegyűjtött adatokkal egyértelműen bizonyította, a 99 forintban megszabott legalacsonyabb dinnyeár korlátozta a versenyt, és ezzel nem csak a fogyasztóknak, hanem az uniós tagállamok közötti kereskedelemnek is érzékelhető kárt okozott. Az eljárás megszüntetésére azért kerülhetett sor, mert amíg a versenyhivatal vizsgálódott, kiírták alóla a törvényt, ami alapján büntethetett volna. A GVH megjelent indoklása így gyakorlatilag arról szólt, hogy látja a minisztérium által gründolt kartellt, de nem tehet semmit.)

Szerdai közleményében a bizottság világossá teszi, hogy az uniós szerződés tiltja a kartellezést és a piacot más módon korlátozó üzleti gyakorlatokat, ezek kizárása pedig hatékony és elrettentő erővel bíró büntetések kiszabásával lehetséges. Ez a kötelezettségszegési eljárás októberben indult, és Brüsszel azt kifogásolja, hogy a GVH agrárkartellek esetében csak akkor állapíthat meg büntetést, ha az érintett gazdasági szereplők az után is fenntartják a fogyasztókat megkárosító, versenykorlátozó tevékenységet, hogy a hatóság azonosította a törvényellenes tevékenységet, teljes mértékben alátámasztotta bizonyítékokkal a kartell létezését, és felszólította a feleket, hogy megszabott határidőre hagyják abba a versenykorlátozó magatartást. 

Emellett az adózás terén indult eljárásokban is elindult egy-egy ilyen levél Brüsszelből Magyarországra. Az egyikben a bizottság annak a gyakorlatnak a beszüntetésére szólítja fel Magyarországot, hogy különféle szeszes italokra különböző jövedékiadó-kulcs vonatkozik, és az egyik jelentősen magasabb a másiknál. A bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az uniós jog a szeszes italok esetében egyetlen általános jövedékiadó-kulcs alkalmazását teszi lehetővé azok alkoholtartalmától függően, ezzel szemben Magyarország a szeszes italok készítési módja és összetétele szerint különbözteti meg, és adóztatja eltérő módon ezeket az italokat. A magyar jog az olcsóbb, aromával ízesített, "kommersz" szeszes italokat sújtja nagyobb adóval. Emiatt tavaly áprilisban indult el hivatalosan a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.

(Az Európai Unió bírósága nemrég úgy döntött, hogy nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni. Az NGM tárgyalna az Európai Bizottsággal, és mindet elkövet, hogy a "pálinkafőzés hagyományai" tovább élhessenek.)

A másik indoklással ellátott véleményben Brüsszel azt kifogásolja, hogy a forgalmi vagy jövedéki adó változása esetén a régi zárjeggyel ellátott dohánytermékeket 15 nap után ki kell vonni a forgalomból. A bizottság közleményéből az derül ki, hogy a jövedéki adóztatás harmonizációját szolgáló irányelv nem teszi lehetővé, hogy a magyar jog korlátozza egyszer már forgalomba került dohánytermékek kereskedelmét. Ez az eljárás tavaly május végén indult Magyarország ellen.

A bizottság tudatta azt is: Magyarországnak mindhárom ügyben 60 napja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozza az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.