Tavaly tavasszal egy amerikai szövetségi bíró igencsak felkavarta az állóvizet: úgy döntött, hogy a Fox Searchlight Pictures megsértette a törvényt azzal, hogy nem fizetett gyakornokainak azért a munkáért, amit rendes munkavállalói helyett végeztek el a fizetetlen fiatalok.

A hírnek ingyen dolgozó gyakornokok tömegei kezdhettek örülni – az Egyesült Államokban, ahogy a világ legkülönbözőbb országaiban is a fizetetlen gyakornoki munkák jelentik a munkaerő-piaci szerepvállalás első fokozatát. A felsőoktatásból vagy más szakképzésből kikerülő fiataloktól a munkaadók ugyanis elvárják, hogy már diplomázásuk, bizonyítványuk megszerzésekor rendelkezzenek szakmai tapasztalattal. A rendkívül éles munkaerő-piaci versenyben pedig a gyakornokok jelentős része bármilyen munkát elvállal, csak hogy legyen valamilyen szakmai tapasztalata, amit az önéletrajzában fel tud tüntetni, a munkaadók pedig ezt ki is használják. A vállalatok, intézmények – a nagyobb tech cégeket kivéve – sokszor olyan ingyenmunkaerőként tekintenek a gyakornokokba, akikből mindent ki lehet préselni. Mindez ugyanakkor a bíróság döntése miatt megváltozhat, ám ez nem feltétlenül jelent jót a szakmai tapasztalatért talpaló fiataloknak.

Komplett gyakornoki programokat zárnak be

Az amerikai munkaadók egy kutatás szerint nem kitűnő bizonyítványt, vagy elit egyetemi végzettséget szeretnének látni a potenciális munkavállalóik önéletrajzában, hanem szakmai, gyakorlati tapasztalatot. Az amerikai Columbia Egyetemen a legtöbben gyakornoki munkával tervezik eltölteni a nyarat, és igen nagy az esélye annak, hogy az fizetetlen munka lesz. A statisztikák azt mutatják, hogy minden második gyakornoki munkát végzős egyetemi hallgató ingyen dolgozott munkahelyén.

Nagy a tülekedés a szabad gyakornoki helyekért

AFP / Leon Neal

Az ingyen gyakornoki munka ám egyáltalán nem fair: sok fiatal ugyanis nem engedheti meg magának, hogy hónapokig ingyen dolgozzon, még abban a reményben sem, hogy a program lejárta után valamilyen formában felveszik az adott céghez. Ahogy egy fiatal fogalmazott, akár "ki is írhatnák, szegények, ide ne pályázzatok!". Az USA-ban egyre több fiatal gondolja már úgy, hogy az ingyenmunka nem járható út, többen is beperelték korábbi munkaadójukat, akik ugyanakkor igyekeznek megegyezésre jutni, vagyis pénzt adni a korábbi gyakornokoknak.

Ám a gyakornokok fizetése olyan következményekkel is jár, hogy a cégek egy része úgy biztosítja be magát, hogy kevés ilyen pozíciót hirdet meg, vagy teljes egészében eltörli azokat. Ez pedig azzal jár, hogy egyre nagyobb lesz a tülekedés az üres helyekért. A kialakulóban lévő helyzet a felsőoktatási intézmények számára sem üdvös: az egyetemekre, főiskolákra folyamatos nyomás nehezedik, hogy olyan embereket képezzenek, akik el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Emiatt az amerikai érdekérvényesítő szervezetek sem egységesek a kérdésben.

Egy másik kutatás szerint ugyanakkor nem feltétlenül csak a cégek számlájára írható az, hogy kevesebb gyakornoki pozíciót nyitnak az USA-ban. A gyakornoki programokra történő jelentkezések sikerrátája hatéves mélyponton van, emellett azokon a helyeken, ahol fizetnek, három éve változatlan a bérezés. Elképzelhető, hogy a fiatalok a szakmai programok helyett például inkább kocsmában pultoznak a nyáron, mivel úgy több pénzt tudnak összeszedni.

Magyarországon elvileg csak hat hétig lehet ingyen dolgoztatni

Hazánkban gyakornoknak az tekinthető, akinek a szakmai tapasztalatra szükség van a diploma megszerzéséhez, hivatalosan a lediplomázott fiatalok már pályakezdő munkavállalónak minősülnének. A törvény szerint pedig a gyakornoki idő első hat hetét nem kell kifizetni azoknak, akik hallgatói munkaszerződés keretében mennek szakmai gyakorlatra, nekik az ezen felül eltöltött időre pedig legalább a heti minimálbér 15 százalékát ki kellene fizetni. Ez nem sok pénz, de a semminél mindenképpen több, ráadásul védelmet is ad egy ilyen szerződés. A diplomával rendelkezőknek ugyanakkor legalább a minimálbért kellene kifizetni.

Ingyen gyakornoki munka: sokaknak nincs más választásuk – képünk illusztráció

Stiller Ákos

A tapasztalatok azt mutatják, hogy nálunk sem sokkal jobb a helyzet, mint a tengerentúlon. A hvg.hu tavaly már írt olyan fiatalokról, akik akár több évet is gyakornokként, legtöbbször ingyen, néha pedig minimális fizetésért dolgoztak. A magyar fiatalok is arra hivatkoztak, hogy a nagy verseny és a sok fiatal munkanélküli miatt vállalták el az ingyenmunkát. Erre a területre az is jellemző, hogy sokszor egyik napról a másikra elküldhetik a cégektől őket, mivel folyamatosan határozott idejű szerződéseket kötnek velük (már akivel kötnek szerződést), és ha lejár a szerződés időtartama, akkor hiába a korábbi hitegetés, hogy felveszik az adott illetőt teljes állásra – ez jellemző szokott lenni –, mégis inkább elküldik a fiatal munkavállalót.

Magyarországon a pereskedés még nem igazán jellemző, a sajtóban egyelőre nem jelent meg ezzel kapcsolatos hír, ám minden bizonnyal sikerrel lehetne bíróságra mennie olyan gyakornoknak, akit jogsértés ért. Ennek kapcsán ugyanakkor felvetődhet a kérdés: mennyire jelentene stigmát egy ilyen per – az minden bizonnyal jelentős sajtóvisszhangot kapna –, és az később milyen hatással lenne a perre menő fiatal további munkaerő-piaci esélyeire. Nem biztos ugyanis, hogy sok cég, intézmény szívesen alkalmazna egy ebből a szemszögből rendkívül öntudatos és ismert fiatal munkavállalót.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!