A fogyasztók legalább 58 milliárd forintot takarítottak meg a GVH működésének köszönhetően a 2008–2012. időszakban lezárt, versenykorlátozó megállapodásokkal és erőfölényes visszaélésekkel, valamint fúziókkal foglalkozó versenyfelügyeleti eljárásai nyomán. Az így kimutatott haszon több mint négyszerese a GVH teljes költségvetésének (azonos időszakban), azaz a GVH-ra fordított társadalmi kiadás csak ezen eljárások révén is többszörösen megtérült.

A összegszerűen számszerűsített közvetlen haszon ráadásul nem tartalmazza – többek között – a fogyasztóvédelmi eljárásokból származó hasznot, vagy az elrettentés hatását, és az olyan szélesebb értelemben vett előnyöket sem, mint a verseny versenyképességet fokozó hatása. A tényleges haszon tehát meghaladja az itt kimutatottat, akár annak többszöröse is lehet. Ha az újabban (2014. áprilisában) kiadott OECD ajánlás számítási alapértékeit vették volna alapul, akkor a GVH kimutatott társadalmi haszna mintegy 80 milliárd forint lett volna.

A Gazdasági Versenyhivatal tevékenysége tehát számszerűsíthetően hasznos a gazdaság és a társadalom számára. A GVH versenyt védő tevékenysége révén a fogyasztóknál anyagi előny jelentkezik. A bemutatott konzervatív hatásbecslés eredménye azon a feltevésen alapul, hogy a GVH közbelépése nélkül – vagyis a jogsértő magatartások folytatódása, illetve a verseny jelentős csökkenéséhez vezető fúziók megvalósulása esetén – az érintett termékek és szolgáltatások drágábbak lettek volna.