Nem jogerősen elutasította az MKB Bank Zrt. keresetét a Fővárosi Törvényszék, amit a többi bankhoz hasonlóan azért nyújtott be az állam ellen, hogy bizonyítsa, tisztességesek voltak a devizahiteles szerződései. Mivel augusztusban a kormány megállapodott az MKB Bank megvételéről, ebben az ügyben magát sikerül megleckéztetnie, akármelyik fél lesz a nyertes. A keddi ítélet szerint az állam több mint nyolcmilliós perköltség igényéből mintegy hárommillió forintot kell kifizetnie a banknak.

A pénzintézet annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg a perben, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek az általános szerződési feltételeiben, illetve a devizahiteles szerződéseiben az egyoldalú szerződésmódosításokat – kamat-, díj- és költségemelést – lehetővé tevő kikötések. A törvényszék a pénzintézetnek azt a kérését utasította el első fokon, hogy függesszék fel az eljárást, és a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához.

Az egyik közelmúltbeli devizahiteles per

Túry Gergely

A bíróság szóbeli indoklása szerint a kereset egyes részeit érdemi vizsgálat nélkül utasította el, másutt pedig azzal érvelt, hogy a devizahiteles törvényben rögzített elveknek nem feleltek meg az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő kikötések. Így az oklista példálódzó felsorolása nem felelt meg a tételes meghatározottság elvének, illetve egyes megfogalmazások túl általánosak voltak, ezért nem feleltek meg az átláthatóság, egyértelműség törvényben rögzített elvének. Ilyen volt például a bank "pénz- és tőkepiaci zavarokra" vonatkozó szerződéses kitétele, mely a bíróság szerint a fogyasztó számára nem átlátható megfogalmazás.

A bíróság elvetette azt a felperesi érvelést, hogy a pénzintézet szerződéses rendelkezései külön-külön ugyan nem, de egységes rendszerként megfelelnek a törvényben rögzített elveknek. Azzal a felperesi érveléssel kapcsolatban, hogy a bank szerződéses kikötései az éppen hatályos jogszabályoknak megfeleltek, a bíró szóbeli indoklásában kitért a Kúria egy korábbi állásfoglalására, mely szerint attól még lehet egy szerződés tisztességtelen, hogy nem ütközik jogszabályba.

A bíró szerint a nyáron elfogadott és a bankok által indított perekben 2004 és 2014 közötti fogyasztói kölcsönszerződésekre, szerződésmódosításokra alkalmazott devizahiteles törvény nem ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába.

Az MKB jogi képviselője az ítélethirdetést követően nem válaszolt az újságíróknak arra a kérdésre, hogy fellebbeznek-e a kereset elutasítása ellen.

Nagyüzemi tempóval mennek a bankperek

A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötéseik mégis megfelelnek a törvényben rögzített elveknek és tisztességesek.

Túry Gergely

Az augusztus vége óta indult többtucatnyi perben a törvényszék első fokon jobbára elutasította a pénzintézetek keresetét. A Fővárosi Törvényszék sajtótitkárságának tájékoztatása szerint a törvényi határidőig összesen 79 keresetlevél érkezett a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumába. Ezek közül 42 keresetlevelet utasítottak el idézés kibocsátása nélkül. Az alaki, formai, illetve egyéb okok miatt elutasított keresetlevelek közül a törvényes határidőben 23 pénzügyi intézmény nyújtotta be újra a keresetlevelét. Utóbbiak között van az OTP bankcsoport is, Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója hétfőn megerősítette, hogy a csoport cégei ismét beadták a Fővárosi Törvényszékre kereseteiket.

Eddig 12 perben hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék, 9 felperesi keresetet elutasítottak, a Magyar Cetelem Bank és az UCB Ingatlanhitel Zrt. keresetének pedig részben helyt adtak. 
Az Eger és Környéke Takarékszövetkezet peres eljárását felfüggesztették, a pert tárgyaló bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve az eljárás alapjául szolgáló nyáron elfogadott törvény alkotmányellenességének, nemzetközi szerződésbe ütközésének, illetve közjogi érvénytelenségének megállapítását, és visszamenőleges hatályú megsemmisítését. Az indítvány hétfőn érkezett meg az Alkotmánybíróságra.

A perek többségénél különböző szeptemberi időpontokra halasztották az elsőfokú döntés kihirdetését.

Egy esetben a bíróság megszüntette a pert, mert a felperes elállt a keresetétől.