Ésszerűnek tűnik, hogy ha olcsóbb földgázt szeretnénk, akkor a legnagyobb szállítónkkal, Oroszországgal kell barátságban lennünk, és velük kell minél jobb üzleteket kötnünk. Ám nem biztos, hogy jó ötlet a fölgázimporton belül nagyon kiszolgáltatni magunkat az oroszoknak – írja a Defacto blog.

A blog végigvette, hogy a különböző uniós országokban mekkora az orosz gáz aránya az éves fogyasztásban, és milyen áron szállítanak az oroszok a különböző államoknak. 2013-ban azokban az országokban került sokba a földgáz, ahol nagy volt a fogyasztásban az orosz import aránya. Belgium például nem vett gázt az oroszoktól, és ők 401 dollárt fizettek ezer köbméterért. Viszont Lettországban az orosz gáz aránya 100 százalék volt, és ők 531 dollárt – vagyis 32 százalékkal többet – fizettek. Magyarország nagyjából középen van: gázfogyasztásunk 65 százaléka származott Oroszországból, és 440 dollárt fizettünk ezer köbméter gázért.

Ennek az összefüggésnek két magyarázata is lehet. Az egyik az, hogy a sok orosz földgázt használó országok kevéssé férnek hozzá más gázforrásokhoz, így az orosz fél visszaélhet erőfölényével, és magasabb árat szabhat. Azonban az is lehet, hogy nem az orosz gáznak való kitettség számít, hanem általában az importnak való kitettség, így pedig az importfüggőség miatt magasabb az ár.

A blog szerzői azt találták, hogy nem önmagában az importfüggőség, hanem az Oroszországtól való importfüggőség vezet magasabb árakhoz. Magyarországon valószínűleg nem az orosz kapcsolat szorosabbra fűzésétől lehetne olcsóbb a gáz, hanem attól, ha több vezetéken férnénk hozzá az orosszal versenyző gázhoz. Ebben nem a látványos, kontinensen átívelő vezetékek segíthetnek (különösen nem a Déli Áramlat, mely szintén orosz gázt hozna), hanem a szomszédos országokba menő vezetékekre lenne szükség, amelyeken keresztül hozzánk is eljuthat az olcsó nyugat-európai gáz. Már a más forrásokhoz való hozzáférés lehetősége is elég lehet ahhoz, hogy az oroszok kénytelenek legyenek árat csökkenteni.