Közel nyolc évnyi csökkenés és stagnálás után tavaly, 2014-ben végre reálértéken 2,7  százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2014. évi Háztartási költségvetési és életkörülményeák adatfelvétel előzetes évközi adataiból.

A háztartások fogyasztási szerkezetében csökkent az élelmiszerre és a lakásfenntartásra fordított kiadások részaránya, ami nagyrészt a többletforrások megjelenésével és a rezsiköltségek csökkenésével függ össze. Kisebb lett, de továbbra is markáns a különbség a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fogyasztása között: a szegényebb háztartások esetében változtak legnagyobb mértékben az összkiadáson belüli arányok, és a fogyasztás is náluk bővült a leginkább.

A magasabb jövedelműek a lakáskarbantartásra költöttek többet, míg az alsóbb ötödökbe tartó háztartások az árcsökkentések hatására az  energiahasználati szokásaikat változtatták meg, és komfortosabb életvitelt folytattak.

A egy főre jutó fogyasztás havi összege 2014-ben 68 609 forint volt, ugyanakkor nagy különbségek voltak a különböző típusú háztartások fogyasztásában: egy egyszemélyes háztartás például 2014-ben havonta átlagosan 108 702 forintot költött rezsire, ételre, gyógyszerekre, közlekedésre, hírközlésre, szórakozásra, míg ugyanez az összeg a négyszemélyes háztartások esetén egy főre számítva 56 165 forint volt, ami jóval kisebb, mint az egyszemélyes háztartások vagy az összes háztartás átlagos kiadásai. Ennek részben az a magyarázata, hogy a termékek és szolgáltatások jelentős részét közösen fogyasztják el a háztartástagok, másrészt a fogyasztásuk szerkezete is eltérő.

Az egy főre jutó fogyasztás havi átlagos összege 1644 forinttal több az előző évinél, ez változatlan árakon számítva 2,7 százalékos növekedést mutat. Az élelmiszer-fogyasztás 2,4 százalékkal nőtt, legnagyobb mértékben a közlekedésre és a hírközlésre fordított kiadások emelkedtek. A szeszes italok és dohányáruk fogyasztása ugyanakkor 3,5 százalékkal csökkent.

Továbbra is Közép-Magyarországon a legmagasabb, 82,8 ezer forint a háztartások egy főre jutó havi fogyasztása, ez egyötöddel haladja meg az országos átlagot, ezen kívül még Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl fogyasztási kiadása volt magasabb az átlagnál. 2014-ben öt régióban nőtt összehasonlító árakon a fogyasztás, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön stagnált.

2014-ben a fogyasztásból kisebb arányt képviseltek a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások, mint 2013-ban, így mindegyik régióban nőttek a háztartások által szabadon felhasználható, az alapszükségleteken felüli források.