Alapos tanulmányt közölt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a jövedelmek egyenlőtlenségéről, illetve annak gazdaságra gyakorolt hatásáról. Az anyag talán legérdekesebb része három kiragadott mondattal összefoglalható, az IMF elemzői ugyanis a következő megállapításra jutnak: „Fordított kapcsolatot találtunk a gazdasági növekedés, és aközött, hogy a leggazdagabb 20 százalék milyen arányt képvisel a jövedelmek összességéből. Ha a top 20 százalék jövedelme 1 százalékkal nő, akkor a nemzeti össztermék bővülése a következő öt évben 0,08 százalékkal mérséklődik, alátámasztva azt, hogy az előnyök nem szivárognak le a gazdaságba. Ugyanekkora jövedelemnövekedés a legszegényebb 20 százalékban viszont 0,38 százalékkal gyorsabb GDP bővüléshez vezet.

Ahogy a Business Insider is rámutat, a megállapítás azért különösen erős, mert az elemzők óriási merítésből dolgoztak, összesen 159 ország 1980 és 2012 közötti gazdasági adatait vizsgálták meg. Ezek alapján a társadalmi egyenlőtlenség növekedése egyértelműen káros a gazdasági növekedésre, vagy fordított megfogalmazásban: a kedvező folyamatokat az egyenlőségre való törekvés támogatja. Az anyag felhívja a figyelmet, hogy a fejlett országokban a középréteg általános elszegényedésének káros következményei vannak, az alsó és a felső 20 százalék egyidejű erősödése az egyenlőtlenséget növeli.

A tanulmány eredményei egyébként adják a lovat Thomas Piketty francia közgazdász nagy vihart kavart elmélete alá, amely szerint a modern kapitalizmusban a gazdagok gazdagodása és a szegények szegényedése gyakorlatilag a rendszer sajátja, és az egyenlőtlenség növekedése kódolva van. A vita azonban nem ér véget, hiszen az IMF is említ három modern, de a társadalmi egyenlőséget őrző példát: Ausztráliát, Svédországot és Kanadát.