Fazekas István

A Coface összegzése kitér arra: idén áprilisban alapvetően megváltozott az európai tejpiac, ugyanis megszűnt az 1984-től érvényben lévő európai tejkvótarendszer, így tisztán a piaci folyamatok határozzák meg a szektor teljesítményét, ezen belül is az árakat.

A Coface hitelbiztosító tejpiacról készült elemzése szerint a tejkvóta 1984-es bevezetése óta eltelt 30 évben 56 százalékkal nőtt a tejtermelés, a bővülést elsősorban a fejlődő országokban tapasztalható keresletnövekedés hajtotta. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióban 2008 és 2013 között a tejfogyasztás 2 százalékkal csökkent, tehát az európai tejágazat az exportnak köszönhette a növekedést. Európa vezető tejtermelője Németország, a teljes termelés 22 százalékát biztosítja. A második legnagyobb Franciaország 17 százalékos részesedéssel, a harmadik pedig az Egyesült Királyság 10 százalékkal, Magyarország a tizenhatodik helyet foglalja el.

A Coface szerint Magyarországon is tapasztalható az árcsökkenés: az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján a nyerstej országos termelői átlagára kilogrammonként 75,74 forint volt 2015 júniusában, ami 26 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos hónapjának átlagárához képest és több mint 30 százalékos visszaesést az eddig rekordnak számító 2014 február-márciusi, közel 110 forinthoz képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) júniusi adatai szerint a feldolgozók mintegy 76 forintot fizettek egy liter tejért a gazdálkodóknak.

A Coface szerint a tejágazatban érdekelt magyarországi cégek kockázata eddig elmaradt az országos átlagtól. Az elmúlt évben a magyar fizetésképtelenségi ráta 2,93 százalékos volt, ezzel szemben a tejszektor vállalatainál 1,4 százalékos rátát mutatott ki a Coface. (A hitelbiztosító által mért fizetésképtelenségi ráta a fizetésképtelenségi eljárások (csődeljárás, felszámolási eljárás) aktív cégekre vetített aránya.)  

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az elemzéssel kapcsolatban az MTI érdeklődésére közölte: a jelenlegi kedvezőtlen magyar tejpiaci helyzetet elsősorban az áprilistól megszűnt uniós tejkvótarendszer, az orosz embargó idézte elő. Emellett szerepet játszanak benne a nagyobb nemzetközi agrártámogatásokat kiharcoló, nagyobb tőkével rendelkező tejfeldolgozók hatékonysága és a tej tizennyolc százalékos áfakulcsából levezethető, évente több tízmilliárdos hazai áfacsalások – közölte a terméktanács.

A terméktanács határozott álláspontja, hogy a magyarországi tejpiac egyensúlyának fenntartása érdekében folytatni kell a hatósági ellenőrzéseket, fellépéseket, azok eredményeinek széleskörű kommunikálását. További közösségi marketingakciókra is szükség van. Emellett a termékpálya (tejtermelő-feldolgozó-kereskedő) szervezettségét növelni kell, és a szerződéses kapcsolatokat meg kell erősíteni, illetve szükség van egy, a tejágazat minden szereplőjének érdekeit szem előtt tartó támogatáspolitikára.

Közölték: a tejszektor jövője nem kizárólag a tehenészetek és a tejfeldolgozók ügye, hanem foglalkoztatási, népegészségügyi, és gazdasági kérdés is. A piacukat, tejelő tehénállományukat, beruházásukat, munkájukat kockáztató hazai tejtermelők, tejfeldolgozók valódi és hatékony lépéseket várnak el a hatóságoktól, a kormányzattól és Brüsszeltől.