Kínának nem áll szándékában devizaháborúba bocsátkozni, hanem rugalmas árfolyam-mechanizmust akar kialakítani annak érdekében, hogy a piacot nagyobb befolyáshoz juttassa az árfolyamok szabályozásában, ami természetszerűleg devizaleértékeléssel járt – vélik a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó szakértők.

Egy ilyen forgatókönyv alapjaiban különbözik a devizaárfolyam szándékos és folyamatos gyengítésétől. "Engedni a piaci nyomásnak azért, hogy keresztül lehessen vinni a pénzügyi reformokat, köszönőviszonyban sincs azzal, ha árfolyamelőnyért versengve leértékelést hajtunk végre" – mutatott rá Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics Kínára szakosodott közgazdásza. 

AFP / ImageChina / Zhuang Yi

A BNP Paribas Investment Partners közgazdásza, Chi Lo véleménye szerint Peking nem fog devizaháborúba bocsátkozni, mivel az nem növelné számottevő mértékben az exportot, jelentős tőkekiáramláshoz vezetne viszont, legfőképpen pedig sértené a dollárban eladósodott kínai vállalatok érdekeit. "A globális kamatszint csökkenése egyenes következménye lenne annak, ha Kína beszállna egy devizaháborúba" – mondta. 

Hasonló véleményen van a GavekalDragonomics elemzője, Arthur Kroeber is. Szerinte a kínai leértékelésnek "köze sincs a ciklikus gazdaságösztönzéshez, annál inkább egy rugalmas árfolyam-mechanizmus bevezetéséhez". Egy rugalmasabb árfolyam-mechanizmus ugyanis amellett, hogy lehetővé tenné Kína számára a csatlakozást a Nemzetközi Valutaalap (IMF) SDR-kosarához, szellemében is jobban illeszkedik az elmúlt két évben végrehajtott piaci reformokhoz. 

Egy rugalmas jüan-árfolyammechanizmus hosszú távon jó hír, mivel Kína adja a világ feldolgozóipari termékexportjának 18 százalékát – fejtette ki. 

Rövid távon azonban nehézségekkel is számolni kell – mutatott rá –, elsősorban is a leértékelés időzítése miatt a gazdasági növekedés ütemének lassulásával és a tőzsdei árfolyamok megtámogatására tett kissé ügyetlen kísérlettel egy időben.