Balatoni András, az ING vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat növekedése éves összevetésben továbbra is markáns, de a rendelésállományok csökkenése miatt nem jók a szektor kilátásai. Hozzátette: jelentősen estek az építőipari vállalatok megrendelései, a június végi szerződésállomány az egy évvel korábbinak a fele, ami rendkívül markáns csökkenés. Ez a drasztikus visszaesés ki fog hatni az építőipari termelésre is, várhatóan az év végén, vagy a jövő év elején lesz érezhető a hatása.

Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szintén hangsúlyozta, hogy az új szerződésállomány június végi volumenének 48,5 százalékos elmaradása az egy évvel korábbihoz képest azt jelzi, hogy az év második felében az építőipar teljesítményének mutatói valószínűleg gyengülnek majd. A folyamatokat előre lehetett látni: az ágazat teljesítménye az év első felében a 2013-as 2014-es nagyértékű szerződéseit teljesítve tovább bővült, majd ezek kifutásával lassulni fog, miután a tavalyi év közepétől folyamatosan csökkennek a megrendelések – jelezte. Ezekben a szerződésekben meghatározó volument képviselnek az uniós forrásból finanszírozott út-, vasút-, közműépítések. Kitért arra, hogy az épületek építésén belül elsősorban az ipari létesítmények építése jelenti a húzóerőt, továbbra is mélyponton van a lakásépítés.

Koji László szerint az ágazat idén meg tudja ismételni a tavalyi teljesítményét, de a következő év sok kockázatot hordoz, a további növekedéshez az uniós pályázatok mielőbbi kiírása kellene. Az új uniós ciklus nehezen indul, nincsenek még nagyértékű nyertes pályázatok. Fontos lenne az is, hogy a kormányzat ne csökkentse a megrendeléseit, ami tavaly az összes megrendelés 60 százaléka volt. Lényegesnek nevezte azt is, hogy a kereskedelmi bankoktól a lakosság 3 százalékos hitelkamat mellett tudjon lakáscélú vagy építési-felújítási hiteleket felvenni hosszú távra.

Jó eredménynek nevezte ugyanakkor, hogy az építőipar tudta emelni az árait, 2,3 százalékkal a második negyedévben.