Megint összeomlott a kínai tőzsde, a shanghaji részvények a hétfői mélyrepülés után kedden is hatalmasat, összességében 7,6 százalékot estek. Hétfőn is volt egy 8,5 százalékos zakó, így az utóbbi két nap alatt összesen 15 százalék körüli mértékben estek a shanhaji részvényárfolyamok.

A kínai kisbefektetőket sokkolta az újabb zuhanás. A Guardian helyszíni tudósítója szerint a tőzsdén feszült kisbefektetők merednek a képernyőkre, miközben semmivé válnak a befektetéseik.

Túléltem háborúkat, de olyan borzalmat, mint ez, soha nem tapasztaltam

ecsetelte egy idős ember Pekingben.

Súlyos a helyzet

Kínában június közepe óta tőzsdei krízis van. A június 12-én elért csúcshoz képest 42,76 százalékos a zuhanás, erre mondják, hogy kipukkadt a buborék. De lehet még benne levegő bőven, ugyanis az egy évvel ezelőtti szinthez képest a jelenlegi szint több mint 40 százalékkal magasabb.

Az elmúlt hetekben nemcsak nem sikerült megállítani a részvényár-esést, hanem múlt hét végére (amíg mi az augusztus 20-i ünnep és hosszú hétvége miatt ünnepeltünk-pihentünk) fel is gyorsult a zuhanás, ami gyorsan átterjedt a világ nagy tőzsdéire.

Hétfőn már ijesztő pánik söpört végig az egész világon, százmilliárd dollárok és eurók párologtak el pár óra alatt a legnagyobb cégek tőzsdei értékéből.

A kínai tőzsdén július első hetéig mintegy 4 ezermilliárd dollár tűnt el az ott jegyzett cégek részvényértékéből, és az még csak a zuhanás egy része volt. Az elmúlt két hónapban négy napon belüli esés is bekerült a kínai tőzsde tíz legnagyobb veszteségébe az elmúlt 15 évben. A shanghaji tőzsde fő indexe, a Shanghai Composite már a tavaly decemberi szinten áll.

A második legnagyobb kínai tőzsde, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Composite Index több mint 7 százalékos mínuszban zárt. A júniusi 18-i csúcsértéknek ez már csak 56 százaléka, éves összevetésben viszont még mindig 36,12 százalékos hozamot mutat.

A Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe is több mint 7 százalékos veszteséggel zárt kedden. Az idei csúcsához képest 43,45 százalékos a zuhanás. Hongkongban az irányadó mutató, a Hang Seng 0,89 százalékkal növekedett. Az egy évvel ezelőtti szintjéhez képest ez a mutató 15 százalékos mínuszban áll a mutató, az áprilisban elért csúcshoz képest 25 százalékos veszteség.

A többi ázsiai tőzsde is nagy veszteségeket szenved, Tokióban 4 százalékos veszteséggel zárták a keddi kereskedést, és már hétfőn is 4 százalékos volt a veszteség a pénteki állapothoz képest. Japánban már a hatodik egymást követő napon csökkentek a részvényárfolyamok. A dél-koreai tőzsde fő indexe viszont enyhén emelkedett kedden, miután sikerült elhárítani a két Korea közötti háborús veszélyt. Egy-két százalékkal emelkedett az ausztráliai, és szingapúri, valamint a munmbai vezető index is.

Frederic Neumann, az HSBC befektetési bankcsoport ázsiai elemzőrészlegének egyik vezetője arra figyelmeztetett, hogy valószínűleg továbbra is nehéz idők jönnek. "A kínai gazdaság növekedése tovább lassul, és (az amerikai jegybank szerepét betöltő) Fed még idén emelheti a kamatokat. Ez újabb repedéseket okoz az utóbbi évek világgazdasági növekedésének két fő pillérében: a kínai keresletben (ideértve a nyersanyagokat) és a bőséges pénzkínálatban" - mutatott rá Neumann, aki mindazonáltal nem számít arra, hogy megismétlődhet az 1990-es évek végén kitört ázsiai pénzügyi válság.

Európában söprögetnek

Az európai tőzsdéken most söprögetik a tegnapi összeomlás törmelékeit, de a Kína-pániknak még messze nincs vége, mondják az elemzők mindenütt a világon. Az indexek nyitáskor 2 százalék fölé ugrottak, ami idővel ismét semmivé válhat, ha Kína nem kerekedik felül a gazdasága befékeződésén, melyek miatt most mindenki retteg a piacon. Annyira, hogy a szakzsargonban csak félelemindexként ismert mutató (VIX-index) tegnap 2009 januárja óta nem látott bizonytalanságot jelzett, magyarán most egy olyan méretű összeomlástól fél a piac, mint a 2008-ban kezdődött világválság.

A budapesti tőzsde is enyhe emelkedéssel nyitott, ami délelőtt 2,5 százalék közeli növekedéssé izmosodott. Van mit bepótolni, hétfőn több mint 6 százalékkal alacsonyabban zárt a BUX, ami lényegében azt jelentette, hogy a fő papírok, az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom részvényeinek értéke 100 milliárdokkal csökkent átmenetileg. A hétfői zuhanás megrángatta a forintot is, de nap végére 313 környékére ment vissza az euró árfolyama, és kedden is tovább ingadozott 312-313 között.