A Népszabadság szerint egyelőre azt sem tisztázták, kinek járna ingyenesség a dugódíjjal érintett területen. Ha mindenki fizetne, és napi 500 forintot számítanának fel, akkor ez évi 30 milliárd forintot hozhatna, ami már elegendő lenne a kivonni készült állami támogatások pótlására. A főváros a BKV működésére fordítaná a pénz, nem a forgalom csillapítása miatt vezetnék a dugódíjat, ahogy azt eredetileg tervezték.

A 4-es metró uniós támogatási szerződése szerint már 2013 végére be kellett volna vezetni a dugódíjat Budapesten. Ezt az időpontot a tárgyalásokon sikerült kitolni 2016-ig – kérdés, ezt tudják-e már tartani. A bevezetéshez parlamenti jóváhagyás szükséges, ki kell építeni a többmilliárdos kamerarendszert, és hiányzik még 14-16 ezer P+R parkoló is.

Korábban a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti tagjai a kormánynak megküldött javaslatukban a megyei útdíjjal megegyező összegű, évi ötezer forintos behajtási díjat javasoltak, de ők már a városhatártól pénzt szednének. Évi hárommilliárd forint folyhatna be szerintük, ha 600 ezer agglomerációs ingázóval számolnak. Ha a budapestiektől is pénzt kérnének, nyolcmilliárdos lehetne a bevétel.

Tarlós István egy szeptemberi sajtótájékoztatón azt mondta: kétféle javaslat van. Az egyik szerint a főváros teljes közigazgatási területén alkalmaznának egy Budapest-matricát, amelynek az éves ára az előbb említett 5000 forint, havi ára pedig 450-500 forint lenne. A másik javaslat egy kétlépcsős, kombinált rendszert irányoz elő. Ennek lényege, hogy egy szűkebben vett belvárosi zónában egy második díjat is bevezetnének.

A Budapest-matricára épülő rendszer bevétele évente 700-800 milliós lenne, de ha azt a budapesti lakosokra is kiterjesztenék, akkor 2-2,5 milliárdos bevételt is hozna – mondta akkor a főpolgármester. A szűkebb belvárosra vonatkozóan még nem határozták meg, hogy milyen mértékű díjat lehet pluszban bevezetni – tette hozzá.