A Bank of Japan bevezeti egyes bankbetéteknél a negatív kamatláb -0,1 százazlékos mértékét, amely eddig példa nélküli volt a világ harmadik legnagyobb gazdságában. A kereskedelmi bankoknak kötelességük lesz ez alapján kezelni ügyfeleik betétjeit. A lépéstől azt remélik, hogy felpörgetheti a problémákkal küzdő, 10 éve szinte stagnáló gazdaságot.

Az euróövezetben sem egyedülálló a negatív kamat, ám míg az EU-ban ezt a gazdasági válság kezelésére vezették be, addig japánban más a környezet, ahol szokatlanul lassan fejlődik a gazdaság.

A lakosság és számos cég megtakarításait a bankokban tartja és nem forgatja meg a gazdaságban. A lépéssel arra ösztönöznék a kereskedelmi bankok ügyfeleit, hogy befektetési betéttípusokba vagy közvetlenül fejlesztésre és vásárlásra fordítsák megtakarításaikat. Egyes szakértők szkeptikusak, hogy ez a megoldás mennyire bizonyul hatékonynak, a lépést máris elnevezték Haruhiko Kuroda jegybankelnök után "Kuroda-páncélökölnek".

Az inflációs céltól is messze vannak a japánok, ahol már kártékony annak alacsony mértéke. A kitűzött inflációs cél 2 százalékos lenne éves szinten, ám a legutóbbi adatok szerint az infláció 0,1 százalékon mozog a gazdaságban.

Martin Schulz, a tokiói Fujitsu Institute vezető elemzője szerint a hitelezés elsősorban azért stagnál a japán gazdaságban, mert a lassan bővülő gazdasági környezetben nincs kellő perspektíva a bankok és a cégek előtt. Meglátása szerint a negatív kamatok erre nem lesznek hatással, ugyanis a cégeknek nem tőkére van szüksége – azzal többnyire rendelkeznek –, hanem olyan fejlesztési lehetőségekre, amelyeket nem a monetáris politika, hanem az gazdasági struktúra átalakítása teremthet meg.

Lényegében a japán gazdaság jelenlegi szerkezete olyan szintet ért el, ahol érdemi fejlődést nehéz elérni, Schulz ezért javasolja a struktúraváltást.

A BoJ bejelentésére az ázsiai részvények megugrottak, illetve a japán jen is részben leértékelődött.