A JCDecaux egyik munkatársa is látta azt az előterjesztés-tervezetet, amely alapján szigorítanák a közterületi reklámok elhelyezését, egyebek között betiltanák az óriásplakátokat is – derül ki a HVG birtokába jutott dokumentumból. Márpedig a cég ötmilliárd forinthoz közelítő árbevételével a legnagyobb szereplője a 15 milliárdos kültéri reklámpiacnak, a népszavazási plakátkampány tízmilliárdos összegéből is a legtöbbet hasította ki magának.

hvg.hu

A cég társ-vezérigazgatója, Szelei Szilárd viszont határozottan tagadta lapunknak, hogy bármi közük lenne a tervezethez. Mint elmondta, ő maga egy másik médium erre vonatkozó kérdéséből értesült arról, hogy munkatársa módosította a nem nyilvános javaslatot tartalmazó fájlt. A JCDecaux belül elindított vizsgálat pedig azt derítette ki, hogy az illető önkormányzati forrásból jutott a dokumentumhoz, amelyen kijelölte a fontosabbnak ítélt dolgokat (a Word-dokumentum fájlinformációja szerint 61 percet töltött ezzel múlt csütörtökön), majd továbbküldte – Szelei elmondása alapján nem a cégvezetésnek. Munkatársukat felfüggesztették az ügy lezárultáig – tette hozzá a cégvezető.

Furcsállhatjuk persze azt is, hogy a tervezetben érintett cégek helyett miért önkormányzat(ok)nál köröztetik a tervezetet. Erre részben magyarázatot ad, hogy a törvénymódosítás gyakorlatilag teljes egészében a helyhatóságok döntésére bízná azt, hol engedélyezik külterületi reklámhordozók elhelyezését.

A javaslatban egyébiránt az szerepel, hogy a tervezet „nem kerül társadalmi egyeztetésre”. Mindezt úgy, hogy a törvény több jelenleg hatályos jogszabályt (például a reklámtörvényt, illetve a reklámhordozók elhelyezését szabályozó kormányrendeletet) is érdemben módosítani fog. Ebben az esetben pedig elkerülhetetlen az egyeztetés. Ami nem is egyenlő azzal, hogy kikérik a nagyobb ágazati szereplők véleményét.

Túry Gergely

Az egyeztetés elvileg több esetben elkerülhető, például akkor, ha – mint a vonatkozó törvény fogalmaz – a tervezet „sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.

Kérdéses, itt milyen kiemelkedő közérdek indokolja a sürgősséget, de az látható: a beterjesztő Miniszterelnöki Kabinetiroda siet az elfogadtatással. A tervezet szerint ugyanis október végén/november elején már hatályos lenne a törvény úgy, hogy a hatálybalépés a kihirdetést követő nap. 2017. március végére az önkormányzatoknak már fel is kellene mondaniuk a hatályos reklámszerződéseket, május 31-ig pedig el kell távolítani „valamennyi jogellenessé vált reklámhordozót”.

Három cég marad talpon

A Magyar Reklámszövetség – amely a sajtóból értesült a kormányzati elképzelésekről – közleményben tiltakozott a plakátpiac újraszabályozása miatt. Ebben a szervezet kiemeli: „a közterületi reklámpiacba az ilyen mértékű beavatkozás tovább fokozza az elmúlt évek váratlan beavatkozásai (reklámadó, bónuszszabályozás) kialakult piaci bizonytalanságot mind a hirdetők, mind az ügynökségek, mind a fogyasztók szempontjából”.

Túry Gergely

A szövetség becslése szerint a közterületi óriásplakátok 80-85 százaléka magánterületen van. Összesen pedig 25-30 ezer plakáthelyet kellene elbontani vagy átalakítani, ennek az összköltsége 4-5 milliárd forint lehet.

Bevételünk kétharmada forog kockán

– emelte ki a hvg.hu-nak a JCDecaux vezetője. Szelei Szilárd úgy kalkulál, hogy a reklámhelyek bontása és az eszközök kivezetése összességében egymilliárd forint fölötti költséggel jár a cég számára. Ehhez képest a társaság tavaly 900 millió forint körüli adózott eredményt ért el.

A JCDecaux azonban még mindig kedvezőbb helyzetben van versenytársainál. A cégnek ugyan több mint 8000 óriásplakátot kellene elbontania, megmaradna viszont több mint 9 ezer city light reklámhelye a megállókban és a bevásárlóközpontokban, és megőrizhetné a BKK járművein és a metróvonalakon meglévő több mint 12 ezer reklámfelületét is.

Ha azonban hozzátesszük, hogy még az ő esetükben is a bevétel kétharmada kerül veszélybe, látható, milyen hatása lenne az ágazat egészére a lépésnek. Fülöp Szilvia, a Reklámszövetség főtitkára szerint a nyolc plakátozó cég közül legfeljebb három maradhatna talpon.

A fővárosban különösen a hirdetőoszlopok léte kerülne veszélybe. Ezúttal nem bontanák el őket – a Simicska Lajoshoz köthető Publimonttal való szerződésbontást és az ezután beinduló kényszerbontást első fokon már elutasította a bíróság –, de jelentősen szűkítenék a piacukat. A jövőben ugyanis ezeken csak közművelődési célú hirdetéseket lehetne elhelyezni – az persze nem világos, hogy annak minősül-e például egy könnyűzenei koncert.

Egymásnak estek a minisztériumok

Nemcsak az érintett cégeknek van gondjuk a tervezettel, hanem – mint a tervezetből kiderül – az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) is. A tárca szerint alkotmányos jogokat sért, hogy a szerződésbontás miatt kárt szenvedő cégeket, magánszemélyeket nem kártalanítanák.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda ezzel szemben jogelméleti levezetést adott arra, hogy az Alaptörvény szerint már a tulajdonjog sem korlátlan, azt is lehet keretek közé szorítani. „Álláspontunk szerint a szabályozás közérdekű céljai megalapozzák a kártalanítás nélküli intézkedéseket. A kártalanítás biztosítása nem szükséges, mivel a törvény megfelelő időtartamú moratórium időszakot tartalmaz” – fejtegetik a dokumentumban.

Más kérdés, hogy még a moratórium időtartamában sem értenek egyet: az IM 2017. december végéig bontatná el a plakáthelyeket, míg a Rogán Antal vezette tárca már júniusban sem szeretne óriásplakátokkal találkozni.