Még mindig nem jutott hozzá a NAV által zárolt több tízmilliárd forinthoz Gattyán György cége, a Docler. Annak ellenére parkol a pénz az adóhatóságnál, hogy az EU Bíróságán született döntés nyomán idén júniusban a Fővárosi Közigazgatási Bíróság is a társaságnak adott igazat az adóhivatallal szemben a cégcsoport egyik vállalkozásának ügyében – tudta meg a hvg.hu.

A gigantikus összeget 2013 őszén zárolta a NAV, miután titkos adatgyűjtések alapján arra jutottak a nyomozói: a Doclerhez tartozó WebMindLicences Kft. áfát csalt, amikor 2009-ben egy licencszerződéssel egy madeirai cégnek adta bérbe a LiveJasmin erotikus weboldal know-how-ját és üzemeltetését. A Portugáliához tartozó szigeten az áfa már akkor is alacsonyabb volt a magyarnál. Az Európai Bíróság szerint azonban ez nem minősül adóelkerülésnek.

A Docler székháza

Mónus Márton

A luxemburgi testület döntését a magyar bíróság is megerősítette, és azt is törvényellenesnek ítélte, hogy közigazgatási eljárásban bűnügyi nyomozás keretében – lehallgatással, céges e-mailek titkos vizsgálatával – szerzett információkat használtak fel.

Azt hihetnénk, itt a vége, ám csak annyit jelentett: az adóhatóságnak újra kell kezdenie az eljárást. Ez meg is történt, így ugyanazon az augusztusi napon előbb törölték a cég vagyonára elrendelt zárolásokat, majd újra elrendelték ugyanazt – tudtuk meg. A Docler pedig azóta is várja, hogy felszabaduljanak a WebMindLicences vagyonelemei.

Somkuti András, a Docler elnöke azt mondta a HVG-nek, hogy az elhúzódó adóhatósági vizsgálatok és az ezzel együtt járó zárolások alaposan megnehezítették ugyan a cég működését, de a csoporton belüli forrásátcsoportosításnak köszönhetően a Docler megőrizte működőképességét, és az elmúlt egy évben már fejleszteni is tudott.

Több mint száz ellenőrzés

A BAKO Hungária élelmiszer-nagykereskedőnél súlyosabb következménnyel járt a nyomozás: a társaság májusban csődvédelmet kért egy 2014 júliusában elrendelt, csaknem 400 millió forintos zárolás miatt. A cég német tulajdonosa a csődegyezség keretében majdnem egymilliárd forintot írt le.

A BAKO Hungária telephelye.

Stiller Ákos

A száz százalékban német tulajdonban levő BAKO-nál is költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás. Mivel fő termékeik – cukor, liszt, élesztő – között vannak olyanok, amelyek az áfacsalók kedvelt „árui”, az adóhatóság korábban is gyakori vendég volt a cégnél: 2010 óta több mint 140 ellenőrzést végzett náluk. Elmarasztaló határozat, bírság azonban egyik ügyben sem volt – mondta el Kovács András ügyvezető igazgató.

Az utolsó ügyben még a nyomozás sem zárult le. Nyáron, éppen a kétéves határidő lejárta előtt nemzetközi jogsegély kérésére hivatkozva felfüggesztették. Erre a megkeresésre korábban is lett volna lehetőség, hiszen több mint 3 éve folyik a nyomozás – emelte ki Kovács András.

Szankció nélkül

A két társaság esetében a zárolás összege kirívó ugyan, az eljárás azonban nem. Van olyan cég, ahol egyszerre kilenc ellenőrzés folyik, és abban sincs semmi különleges, hogy kisebb cégeknél is egy teljes állású munkatárs foglalkozik azzal, hogy a revizorok kéréseit teljesítse.

Az sem ritka, hogy az ellenőrzés és az azt követő adóhatósági bírósági eljárás évekig eltart, addig pedig a cég a vizsgálattal járó végrehajtás miatt saját vagyonához sem fér hozzá. Elvileg a bírósági szakaszban a végrehajtás felfüggeszthető lenne, ám ez az esetek kis százalékában történik így, ráadásul meglehetősen kiszámíthatatlanul, mivel ezt nem objektív feltételekhez kötik, hanem a bíróság mérlegelésére bízták a törvényalkotók – mondta el a HVG-nek Jalsovszky Pál, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető partnere.

Nem kell azonban egy átfogó ellenőrzés ahhoz, hogy egy kisebb céget nehéz helyzetbe hozzon a NAV. Elég egy egyszerű áfa-visszaigénylés is, ahol szinte biztosra vehető egy legalább 2-3 hónapos vizsgálat.

A vizsgálat időtartama néha megjósolhatatlan: Jalsovszkyék tapasztalata szerint van olyan cég, amelynél négy évig tartott a vizsgálat. Ráadásul nem is lehet megtudni, miért várat magára a vizsgálat lezárása – tette ehhez hozzá a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Zara László szerint ez azért is gond, mert semmilyen szankció nem sújtja a hivatalt a késlekedés miatt. Az érintett cég legfeljebb azzal vigasztalódhat, hogy egy felügyeleti intézkedés megállapítja: valóban késlekedett a NAV.

 Ígéretek vannak

A minden áron való inkasszálás és az ügyek elhúzódása már a NAV vezetőinek is szemet szúrt. Tállai András, a hatóság elnöke a szeptember végén első ízben megrendezett adófórumon a hatósági gyakorlat átfogó változtatását ígérte, és azt, hogy hamarosan a parlament elé terjesztik az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) módosítását.

Tállai András

MTI / Kovács Attila

Szerettük volna megtudni, hogy a végrehajtás és az ellenőrzés rendszerének átalakítása hogyan és milyen ütemezésben zajlik majd, ám a NAV nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre.

Annyit mindenesetre Tállai is elmondott felszólalásában, hogy a vizsgálatoknál „géppuskalövések helyett mesterlövészekre van szükség”. Vagyis a tisztességes, de legalábbis jóhiszemű adózók vegzálása helyett arra kell koncentrálni, hogy megtalálják a szándékos adóelkerülőket.

A nemzetgazdasági tárca államtitkára arra is ígéretet tett, hogy az ellenőrzések időtartama nem fogja meghaladni a 365 napot, és azt is elvárásnak nevezte, hogy ne többéves ügyeket vegyen elő a hatóság, hanem „jelen idejű” legyen az ellenőrzés.

Brilliáns memória kellene

A több évre visszatekintő vizsgálat Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető adójogásza szerint is több problémát tartogat. Például azért, mert esetleg olyan adatokat kérhet az adóhatóság, amit korábban nem is volt kötelező nyilvántartani.  

Ami ténylegesen probléma, hogy olykor sok év távlatából kell nyilatkozni vagy tanúvallomást adni olyan történésekről, amelyekre nem biztos, hogy az adózó emlékezhet: pl. „hol találkozott először XY cégvezetővel?” Ha erre a kérdésre 4-5 év távlatából a két érintett fél eltérően nyilatkozik, akkor ezt az adóhatóság hajlamos úgy értékelni, hogy az érintettek erre nézve „ellentmondásosan” nyilatkoztak.

Ennél is bajosabb azonban az, hogy – például egy kereskedelmi lánc esetében – addigra akár meg is szűnnek az ellenőrzött cég partnerei. Utólag pedig nehéz kiszűrni, hogy összejátszottak-e, hogy fiktív volt-e az időközben eltűnt vállalkozás, vagy sem.

Az ügyek szempontjából nem mindegy a cég mérete sem. Amíg egy nagyobb, akár nemzetközi cég – mint a Docler – könnyebben vészel át egy több évig tartó vizsgálatot, mint egy kkv, amelynek néha már az esetenként több millió forintos perköltség is komoly terhet jelent.

Stiller Ákos

Ennek ellenére a kisebb cégek nem számíthatnak előnyösebb elbírálásra – mondja Fehér Tamás. Erre magyarázat lehet, hogy éppen ezeknél a kisebb cégeknél nagyobb a csalók aránya – véli a szakértő. Zara László árnyalja a képet: mint mondja, a legkisebb vállalkozásoknál ritka a vizsgálat. Persze azért, mert ezek a mikro- és kisvállalkozások nem is nagyon élnek az áfa-visszaigényléssel, inkább megvárják, amíg egy újabb bevétel kompenzálja a NAV-nak befizetett összeget.

Az eljárások elhúzódása miatt már több esetben hozott a magyar hatóságokkal szemben döntést az Emberi Jogok Európai Bírósága, ám ez jogilag nem köti a hatóságokat. Az EU Bíróságának a döntései annál inkább (itt döntöttek a magyar bíróság kérése alapján a WebMindLicences ügyéről is). A magyar hatóságok azonban jellemzően csak akkor hajlandóak a luxemburgi testület döntéseire hivatkozni, ha magyar vonatkozású döntésekről van szó, vagy akkor, ha ezeket a döntéseket előbb már a magyar bíróságok is értelmezték, ítéletekben hivatkoztak azokra.

A költségeken túl ez is magyarázhatja, hogy miért fordul kevés adózó bírósághoz. A NAV 2015-ös évkönyvéből kiderül: 12,2 ezer olyan határozat volt, amelyet az adózók bíróság előtt vitathattak volna, ehhez képest 2798 új közigazgatási per indult.