Azt is érzékeltette: hasonló a helyzet a brit egyetemeken tanuló vagy a jövőben tanulni kívánó diákokkal is. Korlátozásokat a brit kormány csak ott akar bevezetni, ahol olyan munkakörökről van szó, melyeket az átlagos hazai polgárok is el tudnak látni. A Brexit népszavazás jelentős mértékben a Kelet-Európából érkezett uniós munkavállalók ellen irányult. Az onnan beáramló olcsó munkaerő ugyanis kiszorította a hazaiakat a munkaerőpiacról, illetve arra késztette őket, hogy alacsonyabb béreket fogadjanak el. Ezeket a low skilled (alacsonyan képzett) bevándorlókat akarja a brit kormány megakadályozni abban, hogy szabadon munkát vállaljanak az Egyesült Királyságban – emlékeztet a BBC. Az EU viszont ragaszkodik a szabad munkavállaláshoz.

Ha London kitart a korlátozások mellett, akkor a City elveszítheti az európai útlevelet, vagyis kiszorulhat az 500 milliós európai piacról. Hammond pénzügyminiszter igyekezett megnyugtatni a képviselőket: mindent megtesznek azért, hogy a City megőrizze az európai útlevelet. Korábban vezető bankárok tudatták a kormánnyal, hogy amennyiben kérdéses lesz az európai útlevél, akkor az exodus már a jövő év elején megkezdődhet a londoni Cityből.

Évente akár 60 milliárd fontot is veszíthet az államkincstár a Brexit miatt – ezt tartalmazta a pénzügyminisztérium jelentése, mely még az előző tárcavezető idején készült. Erről mi a mostani pénzügyminiszter véleménye? Philip Hamond óvatosan válaszolt. Annyit mondott, hogy az előrejelzés nem mindenben bizonyult reálisnak. Angliában nem köszöntött be azonnali gazdasági visszaesés a Brexit népszavazás után. A font árfolyama viszont a mélybe zuhant. Ez a Bank of England dolga, ebbe a kormány nem kíván beleszólni.