Hét magyarból mindössze egy gondolja úgy, hogy sikerrel harcolhat egy állampolgár a korrupció ellen. A Transparency International ma kiadott Globális Korrupciós Barométerében sorjáznak az olyan számok, amelyeket olvasva foghatjuk a fejünket, mennyire rémes a magyar helyzet. Kiderül például az is, hogy öt magyarból négy nem lenne hajlandó tanúskodni bíróságon korrupciós ügyben, minden negyedik magyar fél a bejelentések következményeitől, abban pedig csupán 7 százalékuk hisz, hogy az lenne a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze, ha bejelentenék, amint gyanús ügyet látnak. Ez utóbbi szám a legrosszabb az egész EU-ban, de még az oroszok is jobban hisznek nálunk abban, hogy van esély a korrupció ellen harcolni.

Legalább az ukránoknál jobban állunk

A kutatók összesen 42 európai és közép-ázsiai ország lakóinak tették fel ugyanazokat a kérdéseket, nemzetközi összevetésben pedig még annál is lesújtóbbnak láthatjuk a helyzetünket, mint ha csak önmagukban néznénk a magyar számokat. A magyar háztartások 22 százaléka vallotta be, hogy az elmúlt egy évben fizetett kenőpénzt (ebbe beleértik az orvosnak adott hálapénzt is) – tőlünk nyugatabbra a második legrosszabb érték Szlovéniáé, 12 százalékkal. A mi értékünk az EU néhány rosszabb helyzetű keleti országáéval és a Balkánnal hasonlítható össze, szerencsére azért Közép-Ázsiánál sokkal jobban állunk.

Arról, hogy a helyiek hogyan érzékelik a korrupciós veszélyt, minden országban öt kérdést tettek fel. Magyarország megmenekült attól, hogy mind az ötben a legrosszabbnak tűnjön a helyzet, de csakis azért, mert az öt pontból egyben – mennyire érzik azt az emberek, hogy a korrupció az ország legnagyobb problémái közt van – nem a legrémesebb, hanem csak közepesen rossz helyzetet mértek. A többi négyben (hogyan küzd a kormány a korrupció ellen; mennyire korruptak a képviselők; hányan fizettek kenőpénzt; társadalmilag elfogadott-e a korrupció bejelentése) a lehető legrosszabb a magyar mutató. A régió keleti feléből így sem nagyon lógunk ki: szintén ötből négy borzalmas és egy közepesen rossz választ adtak a szlovákok, a horvátok, a bolgárok és a románok. És mielőtt megnyugodnánk: a kirgizek és a kazahok is. Azért így is van, ahol még a mienknél is rosszabbnak érzik a helyzetet, például Oroszországban, Szerbiában vagy Ukrajnában – de arra azért túl büszkének nem kell lennünk, hogy őket megelőzzük.

A kazahok például roppant elégedettek

Nem meglepő, hogy Európában a legjobban a németek érzik magukat, ők minden pontban a legkisebb korrupciós kockázatot látják. Őket a svédek és a svájciak követik: ott majdnem mindent tökéletesnek éreznek, de Svédországban a kormány korrupció elleni harcánál, Svájcban pedig az emberek elkötelezettségénél látnak hibákat.

A legboldogabb országok listáján megjelenik egy egészen érdekes kör is: ahol valószínűleg azért nem tartanak a korrupciótól igazán, mert nem látják. Arra a kérdésre például, hogy a korrupció az ország legnagyobb bajai közt van-e, csak öt államban adták a legoptimistább választ, Németország, Svájc és Svédország mellett Grúziában és Fehéroroszországban. Az azeriek és a törökök sem látják annyira súlyos bajnak a korrupciót, a grúzok boldogabbak, mint a franciák vagy a britek, a kazahoknak pedig meggyőződésük, hogy a kormányuk nem is harcol rosszul a kenőpénzek ellen – ami leginkább azt mutatja, hogy a politikusoknak igenis kifizetődő üzlet beszántani a szabad sajtót.